ÁTTÖRÉSI KÍSÉRLET* egy atípusos közgondolkodásra – a CsMÉK elnökének nyílt levele az építész kamarai elnökökhez és a kamarai tagtársakhoz

Tájékoztatni szeretnélek benneteket az ismert 1731-es kormányhatározathoz eddig kidolgozott álláspontunkról és javaslatainkról.  Véleményünk szerint, feltétlenül újra kell gondolni helyzetünket, szakmánkat ebben a jogszabályi környezetben, mely várhatóan a választások után élesedik be. Addig viszont közösen kell már kidolgozott véleménnyel, a szakma egységes álláspontjával asztalhoz ülnünk, a még felderítendő politikus tárgyaló partnerekkel. Ehhez a gondolatindító anyagunkat lásd itt: ÁTTÖRÉSI KÍSÉRLET *

Kérünk mindenkit, hogy saját véleményét ossza meg, és segítsen a továbbgondolásban (ezen az oldalon, hozzászólás útján).

Schulcz Péter, CsMÉK elnök

* (Botrányosan ismeretes az építész társadalom köreiben – szinte örök témaként – az 1731-es kormányhatározat, amely (karikírozva a dolgot) az állami tervezőirodák létrehozásának szándékáról szól. Vélhetően a Kormány (illetve a háttérmunkások hada) gőzerővel dolgozik a végrehajtási jogszabályok előkészítésén.  Mi (a MÉK egésze) eddig csak értetlenkedtünk; illetve született két belső deklaráció (Bodonyi Csaba és tsai állásfoglalása; Gunther Zsolt és tsai nyílt levele) az elvi hozzáállásunkról, elvárásunkról. Vezetőink az MMK-val MTI közleményben deklarálták szembeállásunkat az ominózus kormányhatározattal – helyesebben csak bizonyos pontokat kiemelve, azokkal – szemben.  Áttekinteni, megérteni, megértetni  ezt az egészet folyamatában – ilyet eddig nem láttunk. Mi, aláírók szerint nincs más út, mint BELEINTEGRÁLNI  az elképzeléseinket, hiszen a kormányhatározatot  már nem vonják vissza, dolgoznak rajta. Ez itt most – összehasonlító vitaanyag formájában – egy kísérlet erre. Ezért van áttörési kísérlet a főcímben.)

Advertisements

4 gondolat “ÁTTÖRÉSI KÍSÉRLET* egy atípusos közgondolkodásra – a CsMÉK elnökének nyílt levele az építész kamarai elnökökhez és a kamarai tagtársakhoz” bejegyzéshez

  1. Kedves Barátaim Kollégák!
    Teljesen véletlenül jutott kezembe kezdeményezésetek. Több, cikkem jelent meg ebben a témában. A http://www.tervlap.hu oldalon, Az építőipar jelenlegi helyzete és a kitörési lehetőségek című, majd az http://www.epiteszforum.hu oldalon a Tiszta lappal, majd a Ránk itt nincs szükség!? című.
    Elindult Pécsett egy folyamat, létrejött egy 25-28 tagú grup, Koos Miklós révén, aminek szinte második tagja voltam. Ez a kezdeményezés olyan irányt vett, amivel mélységesen nem értek egyet. Deklaráltan pragmatikus megközelítéssel, annak is a legkeményebb ideológiájával próbál megoldást találni. Egészen biztosan tudom, hogy ez nem vezet eredményre, vagy ha eredményre vezet, az semmivel sem fogja javítani a helyzetet, csak mások ülnek a „trónon”. Én a felelősen értelmezett szabadságban, az emberi kapcsolatokban hiszek.
    Engem is ledöbbentett Borvendég Béla cikke. Szinte egy oldalon volt olvasható egy olyan írásommal, amiben megjósoltam a paksi történéseket, és valami kamarai állásfoglalást sürgettem, előre!
    Meggyőződésem, hogy az építész társadalom szakmájánál, fogva más nézőpontból képes szemlélni és véleményt mondani a társadalmi folyamatokról, mint legtöbb más szakma, ami természetesen nem a felsőbbrendűségéből, hanem a napi tevékenységéből, a széleskörű egyeztetésekből, kompromisszumok kényszerű, de optimalizált kötési kényszereiből fakad.
    Én összeállítottam egy igénysort:
    1. Az én kiindulási alapom, hogy az építész és mérnöktársadalom, munkájával 50-100-200 évre maghatározza az egyén, a kisebb közösség, de az ország környezetkultúráját, a lakhatás minőségét, az életkörülményeinek jelentős szegmensét, ezért ezek jó, vagy kevésbé jó munkájuk döntően befolyásolják a társadalom közérzetét. Tevékenységük tehát kiemelten fontos a társadalom egésze szempontjából és ennek megfelelő elbírálást is igényel.
    2. A kamara egy demokratikus szervezet. A demokráciának is vannak korlátai és gyakorlásának feltételei. A korlát azt jelenti, hogy nem oldhat meg minden problémát, amivel hozzá fordulnak, de döntően az a feladata, hogy ezeket kezelje. Azért, hogy ezeket kezelni tudja a tagok jelentős részének a részvétele szükséges. (Nem elfogadható az, hogy évtizedeken keresztül 10% körül van a választók aránya, ebből 3-5% a tisztségviselő, a fennmaradó pedig a reménybeli tisztségviselő, így ez a 10% szinte korlátlan lehetőséghez jut ez által.) Nem fogadható el az, hogy mutyi útján jutnak kevesen munkához és ugyanezen mutyi útján tisztségekhez.
    3. A Kamarát, mint demokratikus szervezetet a mindenkori kormányzat társszervezeteként kell megjeleníteni és kezelni, mindkét fél részéről. Ha a mindenkori kormányzat nem vonja be a kamarát a döntési mechanizmusba, ez hibás döntéseket is eredményezhet, ami ellen a leghatározottabban fel kell lépni. Belefér a határozottságba a tüntetés, az útlezárás, stb.
    4. Az építész társadalom szerepe a társadalom egészének életében egy fontos szegmens. Ragaszkodnunk kell ahhoz, hogy a közszolgálati médiumokban 5-6% műsoridő jusson a kamara képviselőinek, az építészek szakmai, ideológiai szépészeti, műszaki elméleti, gyakorlati megoldásainak a megjelenítésére.
    5. Én híve vagyok a decentralizációnak, de a jelenlegi inkább szétszórtságnak mondható. fel kell állítani olyan modellt, ami erre választ képes adni, ami tárgyalható.
    6. Nincs politikamentes kamara! Ha hallgatunk politikai kérdésekben, ezzel csak egy szűk réteget támogatunk. Arcvesztés nélkül ezt nem lehet tenni. A kamara határolódjon el a szélsőségektől, de legyen határozott irányvonala, amivel befolyásol minden politikai pártot, politikai tényezőt. Minden építészeti, környezetvédelmi kérdésben legyen karakteres véleményünk.
    7. Egyáltalán nem biztos, hogy a kamarát a legjobb, legfelkészültebb építészeknek kell vezetni. Szükséges egyfajta menedzser szemlélet és külső image is. Szükséges olyan kormányzati tárgyalópartner, aki nem függ a kormányzattól, hogy kap-e munkát, vagy nem a ciklusban. Tevékenységével a tagság egészét képviseli.
    8. A jelenlegi és bármelyik jövőbeli törvényi szabályozás tükrözze a kamara akaratát és az előbb leírt álláspontját (Ha az előbb leírttal a döntő többség egyet ért)
    9. Csak emelt fejjel lehet kamarát építeni, vezetni és abban dolgozni!

    Ez a pragmatikus megközelítés miatt a kormányzat felé felpuhult, a tagság felé megmaradt majdnem olyan embertelennek, mint a jelenlegi.
    Azt gondolom, hogy igényként ezt minimumnak kellene tekinteni, főképpen így választások idején.

    Rácz Zoltán
    építész vezetőtervező Szekszárd

    Kedvelés

    1. Tisztelt Kolléga!
      Örülünk a hozzászólásnak. Azonban szívesen vennénk (ez másoknak is szól), ha nem általában a problémák felemlegetéséről szólna ez a vita. Hanem a létünket meghatározó kormányhatározathoz illeszkedő konkrét javaslatcsomagról
      (lásd a bejegyzésben az ÁTTÖRÉSI KÍSÉRLET linket, illetve: https://csmek.files.wordpress.com/2014/01/c3a1ttc3b6rc3a9si-kc3adsc3a9rlet.pdf), amely a javaslattevők szerint a Kormány racionalizálási törekvéseinek és az építész társadalom érdekeinek egyaránt megfelel, és a konszenzusos megoldás irányába visz. Ettől lenne ez atípusos közgondolkodás. (a szerk).

      Kedvelés

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT! a rövid vélemény is vélemény! Kérlek írd le! (csak a durván sértő szövegek kerülnek moderálásra)

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s