Frissítés: A kamarai törvény legfrissebb változtatását követően, Alapszabályunk módosításának tervezete a törvényességi felügyeletünket ellátó BM – a törvényi változásokat, azok értelmezését tartalmazó – körlevelének alapján korrigálásra-, ezzel a taggyűlés számára előterjeszthető állapotba került. Érdemes az elfogadás aktusa előtt tanulmányozni: CsMÉK Alapszabály módosítás tervezet 2014 04 29
Előzmények: A CsMÉK Elnöksége az első, alakuló ülésén az Alapszabályunk módosítását (azaz a tervezet Taggyűlés elé terjesztését) határozta el. Erre több szempontból szükség van, nem csak a törvényi változások követése miatt. Cél egy időálló, egyértelmű szövegezésű, a demokratikus működést megalapozó alapszabály. A tervezet társadalmi vitája
lezajlott (köszönet a véleményekért), a javaslatok beépültek. A társadalmi vita során az a megoldás született, hogy a lábjegyzetbe került a kamarai törvény kivonata, így ez összeolvasható az alapszabályi szöveggel, ugyanakkor a törvény változása esetén nem kell alapszabályt módosítani, a javítás technikai műveletté egyszerűsödik. A tervezet végjegyzete tartalmazza az összes módosító javaslat indoklását. Mellékelve lesz az új Alapszabályhoz két, Elnökség által elfogadott szabályzat, ezek itt elérve olvashatók: Pénzügyi Szabályzat CsMÉK elfogadott illetve Ügyviteli és Iratkezelési Szabályzat CsMÉK elfogadott
Csongrád-Csanád Vármegyei Építész Kamara 
Tisztelt Bizottság!
A honlapra feltett alapszabály módosításra- /korszerűsítésre az alábbiakban szólok hozzá:
Átnézve a BÉK, a Bács-m-i, BAZ-m-i, és a, Békés m-i hatályos alapszabályokat, a következőket állapítottam meg:
– Mindegyiknek azonos a szerkezete: I – VII fejezetre tagolódik, tartalmukban – a helyi sajátosság mellett is – egységesek..
– A legutóbbi – 2013. szeptember 20-tól hatályos, a Békés m-i alapszabállyal összevetve a CsMÉK vitára bocsájtott alapszabályával az alábbi kiegészítéseket javasolom:
I. Általános rendelkezésekhez:
– A pecsét leírása
– A meghatásozás, rendeltetés részletezése, hivatkozással a kam.tv-re
– Törvényességi felügyelet leírása
II Feladatok:
– A közfeladatok részletezése,
– Az érdekvédelmi feladatok részletezése,.
– A szolgáltatási feladatok részletezése
III.Szervezeti rend:
– Választási jelölőbizottság ügyintéző szervének bevezetése
– Tgy. lebony-hoz: a jkv. hitelesítője kizárólag tag lehet.
– Tisztújításhoz: – 3 fő elnökségi tagjelölt ( a köv. tisztújítástól érv.)
– 3 fő választási jb. tagjelölt
– küldött jelöltek pontosítása
– ” A pótküldöttek a rájuk adott szavazatok számának sorrendjében
válnak a jelöléskor meghatározott pozíció várományosává.”
– A hivatalba lépésre ( lásd a BÉK – nél) a cégbejegyzését követően
kerül sor.
– Tgy feladatához:- választási jelölőbizottság tagjainak ( 3 tag + 3 póttag)
megválasztása
– Az elnökséghez: – elnökségi-tag pótlásáról, Rendkívüli Tgy-n kell gondoskodni!
– A választott bizottságokhoz:
– Választási jelölőbizottság
– A FEB működéséhez:
– A bizottság tagját munkájáért tiszteletdíj illeti meg, melynek
keretösszegét a költségvetés tartalmazza
.- Az EFB működéshez:
– A Bm-i a.sz.: 5.pont a,b,c,d, pontjaival javaslom kiegészíteni
– A Választási jelölőbizottsághoz:
– A Bm-i a.sz.: 6. pont a – m pontjaival javaslom kiegészíteni
IV: Gazdálkodás szabályai:
– A Bm-i 17§ szerint javaslom kiegészíteni, pld: a tartalékalap: 25%os feltölt., a bevételek részletezése, stb.
– A tagdíjhoz: késedelmes fiz. pótdíja max: az éves tagdíj 30%-a
– A költségvetéshez: javaslom a pontokat a Bm-i 19§-al összevetni, kiegészíteni.
V. Tagsági viszony:
– A tag jogaihoz a Bm-i a.sz. 21§ 3. pontját, a nem tag szakmagyakorlók jogát javaslom átvenni!
– A tag kötelességéhez javaslom a Bm-i a.sz 22§ 2. pontját bevenni.
– A tagnyilvántartáshoz a Bm-i a.sz. 23 – 24§-okt javaslom átvenni..
– A területi kamara jogához a perindítás szabályát javasolom visszavenni (lásd Bm-i 27§ 5.pontját)
– A kami kötelességhez a Bm-i 26§ 5. pontját javasolom felvenni.
VII.Egyesülés:
Az egyesülést, szétválást, felfüggesztést külön fejezetben javasolom szerepeltetni,
Deszk,2013.09.29.
Tisztelettel:
Sipos György
KedvelésKedvelés
Köszönöm a munkabizottság nevében.
A javaslatok 3 részre tagolhatók.
1. A pecsét leírását személy szerint támogatom, megfogalmazzuk.
2. A Kamtv-ben rögzitett feladatok, és egyéb törvényhely szövegek alapszabályban való szerepeltetése jogszerűtlen, és ésszerűtlen. Jogszerűtlen, mert gondoljuk meg: formálisan az országgyűlés döntését erősítjük meg (!) egy alapszabályi §-ban. Ésszerűtlen, mert ha változik a törvény – mint most egy éve – akkor “szolgaian” módosítani kell az alapszabályt. Ezt küszöböli ki az a praktikus szerkesztési javaslatunk, hogy a törvényi változás esetén simán cserélhető a függelék. Így ott lesz a kért szöveg, (azaz a kihúzott szövegrész, aktualizálva) csak nem “benne”, hanem “mellette”. Az az előny is megvan, hogy így világosan elkülönül, hogy mi a törvényi szabály, és mi az alapszabály. Előbbit ugyanis mindenkinek kötelezően figyelembe kell venni, az alapszabályi szöveget csak nekünk. Jelenleg ez zavaró módon keveredik. Analógia: az önkormányzati rendeletekben sincs benne (nem is lehet, a jogalkotásról szóló törvény szerint) az önkormányzatokra vonatkozó törvényi feladatleírás.
3. A többi javaslat elvileg akceptálható, de a konkrét szöveg ismerete jó lenne, mert így nem értelmezhető, ill. a honlap olvasói nem biztos hogy kutakodni fognak a társkamarák alapszabályaiban. Jó lenne indoklás is, mert az olvasóknak, ill. a Taggyűlésnek a jóváhagyáskor tudnia kell, hogy miért jobb a javasolt változtatás a jelenleginél. Az nyilván kevés, hogy a társkamaráknál ezt már jóváhagyták. Egy rövid tőmondat is elég indoklásul! Még egyszer köszönet!
KedvelésKedvelés
Tisztelt Kollegáim!
Ez a téma – az alapszabály módosítása – erősen jogvégzettséget feltételez, ezért nem csoda, hogy nem nagyon “ragadtak tollat” a tagok. Ezt a feladatot jogász nélkül megoldani nem lehet jól. A magam részéről igyekszem egy hierarchia szerint gondolkodni, visszamenni a “kályhához”.
Először is a szabályzat formáján akadtam fel, mert a §-usok és Imre néhány megjegyzése arra utalt, hogy rendelet-félét kell készíteni, s a területi kamarák egy részénél is találni §-okba szedett szabályzatot (Győr-Moson_Sopron MK). Sőt, a Pest Megyei TK alapszabálya a kamarai törvény és a MÉK Alapszabály egészét magába foglalva bővül területi dokumentummá, összekavarodott szerkesztési formában.
Tehát először is leszögezném, hogy kamaránk nem rendelkezik jogalkotói felhatalmazással (Magyarország Alaptörvénye, továbbá 2010. évi 130. tv.). Attól még lehet §-okat alkalmazni, de nem szerencsés ez a forma. Az Alapszabály mindenesetre viszonylag szabad formában megírható. Nem javaslom, hogy bármilyen kivonatot a törvényből, vagy a MÉK alapszabályból csatoljunk a mi alapszabályunkhoz, mivel ezek gyorsan változhatnak és ha kicsit is változnak, már zavart okozhatnak “régi formájukban”. Maga a “Függelék” is idejét múlt, a jogszabályalkotásból pl. már kivették.
Az 1996. évi 58. tv. (Kat) szól a kamarákról.
Az egyik sarokkő benne, hogy a területi alapszabály nem tartalmazhat semmit, ami ellentmond a jogszabályoknak és az országos alapszabálynak. Ebből a szemszögből a tervezet némely pontja problémás (a teljesség igénye nélkül):
8. § 4./ a/ Tisztségviselő visszahívását a Kat. 22. § (2) rögzíti, ugyanezen okból kifolyólag az “automatikus” visszahívás sem jogszerű a d./ pontban
9. § 1./ d./ Nem ellenőriztem, de a “helyettesítés” valószínűleg nem azt jelenti a jogértelmezésben, hogy átvehető az Elnök tisztsége automatikusan a jelzett esetekben.
11. § /nincs pont, felvezető rész/: A tervtanácsokról szóló 252/2006. Korm. rendeletben már nem szerepel kamarai tervtanács, törölték belőle. Ha az alapszabályunkban benne marad, ez megtévesztő lehet.
11. § Kamarai biztos intézményét hozná létre, ez a fogalom már “foglalt”, érzésem szerint nem is állja meg a helyét jogilag ez az elképzelés, ami talán a FB fölé, vagy mellé helyezne egy személyt, de nem azt, akit a Kat. tartalmaz a 38. §-ban. Az is lehet, hogy Imre már egyújabb Kat-módosításról tud valamit?
12. §-ban a munkáltatói jogok kapcsán szintén gyanakszom, hogy egyéb jogszabályba ütközhetünk, főleg a 2./ c./ esetében lehet, hogy elvonjuk a Titkár jogait (Kat. 6/A 2. bek.)
14. § egésze problémás: a Kat szerint a tagdíjat országos hatáskörben állapítja meg a MÉK és a területi kamarának csak a befizetés határidejére terjed ki a megállapítási joga.
Véleményem szerint az alapszabály nem korlátozhatja a tagok jelölhetőségét “a következő választáson”, mert ez alapjog.
A tervezet még mindig rögzít egy csomó szabályt, amit jogszabály eleve tartalmaz. Ezeket teljesen fölösleges és káros megismételni! Találtam még egy csomó helyet azon kívül is, amit Imre jelzett, ahol “bennragadtak” a szövegben az országos szabályok. Ha majd ezek megváltoznak (miért is ne), a miénkben pedig ott ragadnak, akkor igazi káosz alakulhat ki az alapszabály alkalmazása körül, különböző értelmezéseket lehet ütköztetni, vitába bonyolódni, amire nem hiszem, hogy szükségünk van. Már a Jelölő Bizottság munkáját is bonyolították ilyen csűrcsavarok a jelenleg hatályos alapszabályunk és a megváltozott országos jogkörnyezet ellentmondásai miatt.
Mit is kell tartalmaznia a területi alapszabálynak?
A Kat. rögzíti:
“9. § (1) A területi alapszabályban meg kell határozni:
a) a területi kamara nevét, illetékességi területét és székhelyét,
b) a területi kamara ügyintéző szerveinek feladataira, hatáskörére és működésére vonatkozó főbb szabályokat,
c) mindent, aminek a területi alapszabályban történő rendezését e törvény kötelezően előírja.
(2) A területi kamara nevének ki kell fejeznie illetékességi területét.”
Ez nagyon egyszerű lista, a c) pont okoz egy kis fejtörést.
Kipreparáltam a Kat. szövegét az (1) c) pont szerinti kötelezésekről, röviden ezekben kell szabályt hozni:
2. § (3) helyi csoportok létesítésének szabályai
4. § (1) e) egyéb bizottságok létrehozása (kötelezőkön kívül)
4. § (4) ügyintéző szervek működési rendjének megszabása
5. § (4) Taggyűlés 2/3-os döntései körének bővítése (kötelezők: alapszabály elfogadása, egyesülés, szétválás)
5. § (4) Taggyűlés összehívási kötelezettsége az évi 1 kötelezőnél többször
6. § (3) Elnök helyettesítése
8/A (3) Titkárság kamarai igazgatási ügyviteli feladatainak megállapítása
20. § (1) területi és az országos kamara tisztségviselői és a küldöttek jelölésének, választásának és visszahívásának rendjét, megbízatásuk időtartamát és újraválaszthatóságuk mértékét a törvényben meghatározott keretek között (!)
25. § (7) mérnökkamarai tag jogosultság-kérésének esetén díjmegosztás
29. § tagdíj fizetés határideje
42. § (6) döntés arról, hogy a hatósági ügynek nem minősülő eljárásban is alkalmaz-e elektronikus ügyintézést
A fentieken túlmenően is kerülhetnek az alapszabályba elemek, de ezeket jogász ki kell, hogy rostálja a munkajog, eljárásjog, stb. szempontjából. A jogszabály beidézéseket és lényegére való utalásokat én egytől-egyig kigyomlálnám az alapszabályból, hogy a lényeg maradjon.
A lényeget tekintve mostmár, volna egy-két javaslatom.
Ne legyenek bizottsági póttagok, nem lesznek hatékonyak, nehéz összeszedni ennyi embert a választásokon és elég nagy létszámú az EFB is ahhoz, hogy működni tudjon hiányzás esetén is.
A választásokon ne azt írjuk, hogy a már megválasztottak neve nélkül kell új szavazólapot kiadni, mert ez rendkívül nehézkessé teszi és hosszúvá a tisztújítás folyamatát, legyen elég, hogy kihúzza azokat a neveket a JB. Ugyanezen okból a helyi jelölést nagyon-nagyon rossznak tartom!
A JB-nak a kijelölése a tisztújítás végső időpontját legalább 90 nappal meg kell előznie! Ennyi idő mindenképpen kell, ez friss tapasztalatom.
Van belső ellentmondás a tervezetben a 8. § (3) e és a 8. § (4) d között (2/3)
További jó munkát,
Balogh Tünde
KedvelésKedvelés
Először is nagy köszönet az alapos munkáért. Külön öröm, hogy indoklás is van a változtatási javaslathoz, hiszen a döntéshozó szervnek tudnia kell, mit miért változtat. Sorban reagálok, az összes felvetéshez.
A bevezetőben írtakhoz:
– Elfogadom és támogatom (magam is gondoltam erre), hogy §-ok helyett pontokba szedve szerkesztenénk át a szöveget, a MÉK Alapszabálya mintájára.
– Köszönjük a megerősítést a törvényhelyek kiiktatása ügyében. Egyetértés van a munkabizottságban erről (lásd még Sipos György kolléga hozzászólásához írt választ).
– Az indoklást akceptálva, a Függelékek kérdését, mint alkalmazási technikát a Kam.tv. és a MÉK Alapszabály egymás melletti kezelésére a Közgyűlés döntésére bíznánk. Tehát (A) a bemutatott tervezet szerint, függelékkel; (B) függelék sincs, legfeljebb egy-egy utalás van a Kamtv-re és a MÉK Alapszabályra az Alapszabály bevezető részében (C) függelék nincs, de a vonatkozó törvényi szövegek lábjegyzetben jelennek meg (magyarázat: Sipos György kolléga véleménye azt a kamarai kört jeleníti meg, akik valamilyen formában egybeszerkesztett Alapszabályt szeretnének látni és használni).
– 8.§ 4./a-hoz: Ez esetben megtartandó a szöveg, mert részletezi és egyértelműsíti a törvényhelyet (azért is, mert ez a rész a Kamtv keretei között marad).
– 8.§ 4./d-hez Jogos az észrevétel, mert valóban, a visszahívás rendjét a Kam. tv-ben meghatározott keretek között lehet szabályozni az Alapszabályunkban; a jelenlegi szabály túlnő ezen, tehát törvénytelen. Az előterjesztésben már e szerint változik az alapszöveg.
– 9.§ 1./d-hez: Ez az észrevétel törvényességi szempontból nem jogos, a Kamtv. ugyanis az Elnök helyettesítése rendjének szabályozására szabad kezet ad. Más megközelítésben érdekes a felvetés: a jelen szabályozás szerint az Elnök, Alelnök személyének változását nem kell a Taggyűlésnek megerősíteni (a helyettesítés a mandátum lejártáig automatikus). Ez törvényes, ugyanakkor van hátránya, de előnye is. A kérdést fel lehet tenni a Taggyűlésnek, kíván-e személyi változás esetén megerősítést, de akkor tudatosítani kell, hogy ez tisztújító választást jelenthet.
– 11.§-hoz: Jogos a felvetés, a törvényi feltételek hiánya miatt a kamarai tervtanács intézménye kikerül az alapszabályból.
– 11.§ 4./-hez: A kamarai biztosok intézményét megkérdőjelező észrevétel azért nem jogos, mert a MÉK Alapszabály ezt a lehetőséget tartalmazza azzal, hogy a területi kamarák alapszabályára is utal, be kell tehát építeni. A Kamarai Biztos független a Felügyelő Biztostól; előbbi szakmai-, utóbbi törvényességi feladatot lát el.
-12.§ 2./c-hez: Részben jogos. A Kam tv. szerint, valóban, „a titkár gyakorolja a területi kamarában dolgozó munkavállalók felett a munkáltatói jogokat.” Mégis, negatív tapasztalat miatt nem célszerű a CsMÉK választott szerveitől független díjazás (érdekösszefonódást eredményezett az elmúlt időszakban). Tehát így módosulna a szöveg: „A Titkárság dolgozói a CsMÉK alkalmazottai. Fizetésüket és egyéb juttatásukat az Elnök javaslatára a Titkár határozza meg, a Taggyűlés által jóváhagyott költségvetési keretben.”
– 14.§-hoz: A felvetés sommásan kritikus (az észrevétel szerint a teljes §, vagyis a tagdíjfizetés szabályozása problémás) E megállapítás helyessége a jogi normakontroll során kiderül. Ehhez a következő meggondolásokat ajánlom: A Kamtv. 23. § tárgyalja a Kamara lehetséges bevételeit, a díjbevételeit is. Ez alapján a MÉK Küldöttgyűlése a Pénzügyi Szabályzatban részletezte a bevételeket fedező díjakat, országosan egységesen, a bírság kivételével. Ez utóbbit a területi kamarák – alapszabályban rögzítendő – hatáskörébe utalta, a Kam.tv-vel összhangban; egyúttal a bírságot tagdíj késedelmi pótlék és névjegyzék késedelmi díj címen nevesíti. Ehhez képest az Alapszabályunkban a késedelmi pótdíj részletes szabályozása létezik, névjegyzék késedelmi díj nincs. Tehát ez utóbbira nézve igaz a problematikusság, viszont nemcsak a befizetés határidejének megállapítására van felhatalmazás tagdíj ügyben. Másképp is közelíthetünk: lehet változtatni a szabályozáson!.
– Jelölés korlátozása: valóban alapjog a tag választhatósága, de a Kamtv-ből levezethetők az ezt kizáró esetek: pl. etikai-fegyelmi vétség megállapítása vagy visszahívás esetén. Kamtv. 20.§1./:„A kamara tisztségviselői és a küldöttek jelölésének, választásának és visszahívásának rendjét, megbízatásuk időtartamát és újraválaszthatóságuk mértékét az e törvényben meghatározott keretek között a területi és az országos alapszabály határozza meg.” Az újraválaszthatóság mértéke visszahívás esetén nemleges, ha a taggyűlés is egyetért ezzel. Lehet, hogy a vonatkozó szabályhelyet egyértelműsíteni kell (?).
(folyt. köv.)
KedvelésKedvelés
(folytatás)
– Az észrevétel jogos, a tervezet még mindig rögzít törvényi szövegeket; elismerem, ezzel ellentmondásos a szerkesztés maga. Mentségként rögzítem: úgy gondoltuk, ezek azért kivételes esetek, hogy közvetlenül kapcsolhassunk a jogszabályi meghatározáshoz kötődő alapszabályi szövegeket. Így persze a jelzett probléma fennáll. Kivédhető lesz ez, ha a végső döntés úgy alakul, hogy függelék helyett a vonatkozó törvényi szövegek (a tervezet szerinti kivételes esetek is) lábjegyzetben jelennek meg (C változat); ezzel az egybeszerkesztés használati szempontból akceptálható igénye is teljesíthető.
– A Kam tv. szerinti meghatározást számba véve, a kötelező tartalmi elemeket az Alapszabály módosítás tervezete tartalmazza. Kivéve néhány elemet (KÖSZÖNET!):
Az Etikai Fegyelmi Bizottság működési rendje az alapszabályunkban nincs rögzítve, de utalás van a Kam.tv és a MÉK Etikai Szabályzatára, ahol a működés meghatározott. Az tehát kérdéses, kell-e többlet-szabályok beiktatása; a részletes ügyrend lehetősége nincs rögzítve, ez viszont pótlandó.
A mérnökkamarai tag jogosultság kérése esetén díjmegosztás: egyelőre hiányzik a tervezetből; tudomásunk szerint MÉK szinten nincs egyezség a’ MMK-val. Helyi szinten viszont szabályozhatjuk (egyeztetünk CSMMK-val), és ez kerül az előterjesztésbe.
Döntés arról, hogy a hatósági ügynek nem minősülő eljárásban is alkalmaz-e a területi kamara elektronikus ügyintézést: Ez egyelőre hiányzik a tervezetből: szövegjavaslat?
– Ne legyenek bizottsági póttagok:
Nem jogszerű a javaslat: A Kam tv. 5§c szerint „a taggyűlés feladata a (…) bizottságok tagjainak, valamint póttagjainak megválasztása”
– Kell-e új szavazólap:
Az észrevétel jogos, támogatható. Az előterjesztésre kerülő módosítás: 8.§ 3./g. A pótválasztásra az eredeti jelöltlistát kell kibocsátani, kihúzva belőle a már megválasztott személyeket.
– Helyi jelölés lehetősége kérdése:
Számos érv szól a helyi jelölés lehetősége mellett (nem törvénytelen!), ezért két változat lesz az előterjesztésben: (A változat): „8.§ 2 g./ A Taggyűlésen jelenlévő tagok a jelölő listára további, a – Taggyűlésen jelenlévő tagok – felvételét javasolhatják, akik listára kerülését nyílt, többségi szavazással kell eldönteni.” (B változat): „8.§ 2g./ A Jelölő Bizottság előzetes javaslatától függően – amennyiben nem határoz meg alternatív jelölteket – a Taggyűlésen jelenlévő tagok a jelölő listára további, a – Taggyűlésen jelenlévő tagok – felvételét javasolhatják, akik listára kerülését nyílt, többségi szavazással kell eldönteni.”
– A JB-nak a kijelölése:
Az észrevétel jogos. A javaslat így kerül az előterjesztésbe: „8.§2 a./ A mandátum lejárta előtt 90 nappal a hivatalban lévő Elnökség 3 tagú Jelölő Bizottságot kér fel a tisztségviselők és bizottsági tagok személyére tett javaslat összeállítására”
– Véleményem szerint nem ellentmondás, ha a választás kevesebb tagtárs (50%+1 fő) szavazatához kötődik, de a visszahívás 2/3-os tagsági szavazatot igényel. Ez a Taggyűlés tudatos döntéseként értékelhető, annak érdekében, hogy a tisztségviselők csak minősített többséggel; így valóban meggondoltan legyenek visszahívhatók. Ezt elvileg megváltoztathatja a Taggyűlés 50%+1 főre, de nem a belső ellentmondás-, hanem az elvi hozzáállás megváltozása miatt. Erre felhívhatjuk a figyelmet az előterjesztésben.
– Az észrevételeknek megfelelő átdolgozás után jogi normakontrollt kérünk a törvényességi felügyelettől.
A munkabizottság nevében köszönet a tervezet jobbításáért.
KedvelésKedvelés