breaking news: a kormány elfogadta AZ ÚJ KBT. KONCEPCIÓT – VÉGE AZ ALÁÍGÉRGETÉSEKNEK

Frissítés: Az MMK által szervezett, közbeszerzésekről szóló workshop-on Dr. Homolya Róbert miniszteri biztos bejelentette, hogy az új Kbt. koncepcióját a Kormány elfogadta.  Több kedvező változás várható, többek között az új törvény tiltaná  a legkisebb ajánlati ár kizárólagos alkalmazhatóságát az építési beruházásoknál, a tervezési szolgáltatásoknál. Mint a közmédia híradásaiból is kitűnik, az új törvény jövő év közepén lép majd életbe.

Előzmények: A szakmai javaslatok alapján elkészült az új Kbt. törvényjavaslat koncepciója, lásd itt. Ebben még(?) nem szerepelnek a MÉK speciális igényei, javaslatai.  Korábban: Az MMK hivatalos közleménye és ÉVOSZ deklarációja után/mellett párhuzamosan a Csongrád Megyei Építész Kamara munkaanyaga alapján a MÉK kidolgozta és eljuttatta javaslatát a megbízott miniszteri biztoshoz, az új, minőség-orientált közbeszerzési rendszer kidolgozásával megbízott koordinátorhoz. A miniszteri biztos fogadókésznek mutatkozott, és az összetett szempontrendszerre kért javaslatokat, melyhez a MÉK elnöksége a CsMÉK munkacsoporttól is kért anyagot.  A néhány nap alatt elkészült  javaslat összegzése.

ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK

AZ ÚJ KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSREND – EZEN BELÜL AZ ÖSSZETETT SZEMPONTRENDSZER – MEGFOGALMAZÁSÁHOZ A TERVPÁLYÁZATI RENDSZER ÚJRAGONDOLÁSA IS SZÜKSÉGES.

A JELENLEGI JOGREND SZERINT GYAKORLATILAG AZ ÉPÍTTETŐ/AJÁNLATKÉRŐ DÖNTÉSÉN MÚLIK, HOGY MIT VÁLASZT A 3 ALAPVETŐ KÖZBESZERZÉSI LEHETŐSÉG KÖZÜL A TERVEZÉSI SZOLGÁLTATÁST VÉGZŐ TERVEZŐ KIVÁLASZTÁSÁHOZ (AZ AJÁNLATI ÁR, VAGY AZ ÖSSZESSÉGÉBEN LEGELŐNYÖSEBB AJÁNLAT, VAGY TERVPÁLYÁZAT ÚTJÁN). EZT A KÖZBESZERZÉSI LOGIKÁT MEG KELL VÁLTOZTATNI; HISZ A RACIONÁLIS ÉRDEK MENTÉN AZ ESETEK DÖNTŐ TÖBBSÉGÉBEN A LEGKEVESEBB ÁR SZERINTI KIVÁLASZTÁS DOMINÁLT, HIÁBA VOLT LEHETŐSÉG A MÁSIK 2 MÓDSZERRE. EZZEL AZ ESETEK TÖBBSÉGÉBEN NEM ÉRVÉNYESÜLT A MINŐSÉGI ALAPÚ KIVÁLASZTÁS ELVE.

AZ ÚJ KÖZBESZERZÉSI LOGIKA LÉNYEGE, HOGY AZ EDDIGI GYAKORLAT VÁLTOZZON MEG; EZ KÉTIRÁNYÚ KÖZELEDÉST JELENT, LEGALÁBB HÁROM VONATKOZÁSBAN:.

EGYFELŐL A KÖZPÉNZT FELHASZNÁLÓ BERUHÁZÓ/ÉPÍTTETŐ EZENTÚL MINŐSÉGORIENTÁLT JOGI SZABÁLYOZÁS SZERINT VÁLASZTHATJA KI A TERVEZŐT, ILLETVE A LEGJOBB TERVET: VAGY AZ ÖSSZESSÉGÉBEN LEGELŐNYÖSEBB AJÁNLAT, VAGY TERVPÁLYÁZAT ÚTJÁN.

MÁSFELŐL – A BERUHÁZÓI/ÉPÍTTETŐI/ÁLLAMI ÉRDEKEKET ÉS SZEMPONTOKAT BELÁTVA – AZ ÉPÍTÉSZ SZAKMA ENGED AZ EDDIGI SZIGORÚ TERVPÁLYÁZATI SZABÁLYOZÁSBÓL (RUGALMASAN), UGYANAKKOR A SZABÁLYOZÁS RÉSZE, HOGY KÖTELEZŐ A TERVPÁLYÁZAT NEMZETI ÉRTÉKHATÁR FÖLÖTT

HARMADRÉSZT TERVPÁLYÁZAT ESETÉBEN IS SZÜKSÉGES AZ ALKALMASSÁGI FELTÉTELEK ALKALMAZÁSA DE A MIKRO- ÉS KISVÁLLALKOZÁSOKHOZ IGAZÍTVA, A KAMARAI ÉRDEK-ELVEKNEK MEGFELELŐEN

LENNE BIZONYOS ÁTJÁRÁSI LEHETŐSÉG IS.

JAVASLAT A – kötelezően alkalmazandó – KÖZBESZERZÉSEK (TERVPÁLYÁZATI ÉS AJÁNLATKÉRÉSI KATEGÓRIÁK) ESETEINEK MEGHATÁROZÁSÁRA:
I. eset Ha a tervezési szolgáltatás becsült értéke az EU értékhatár fölött van > nyílt nemzetközi pályázatot kell lebonyolítani.
II. eset Ha a tervezési szolgáltatás becsült értéke a nemzeti értékhatár fölött van és EU projektről van szó > egyszerűsített nyílt tervpályázatot kell lebonyolítani.
III. eset Ha a tervezési szolgáltatás becsült értéke a nemzeti értékhatár fölött van > egyszerűsített meghívásos tervpályázatot kell lebonyolítani.
IV. eset Ha a tervezési szolgáltatás településtervezésre, önálló belsőépítészeti tervezésre, funkcióbővítés nélküli műemléki felújításra irányul, és becsült értéke a nemzeti értékhatár fölött van > külön szabályozás szerinti referencia pályázatot kell lebonyolítani.
V. eset Ha a tervezési szolgáltatás becsült értéke a nemzeti értékhatár fölött van és meglévő létesítmény felújítására-bővítésére, vagy műszaki infrastruktúra tervezésére irányul, a Kbt.eljárást kell lebonyolítani, a koncepciótervek és/vagy referenciák versenyével.
VI. eset Ha a tervezési szolgáltatás becsült értéke a nemzeti értékhatár alatt van, egyszerűsített ajánlatkérést kell lebonyolítani a koncepciótervek és/vagy referenciák versenyével.
AZ ALKALMASSÁGI FELTÉTELEK KÖZÖTTI KATEGÓRIÁKRA AZ A JAVASLATUNK, HOGY AZ ÁLTALUNK FELSOROLTAK KÖZÜL
A/ egyszerű építmények esetében 2 alkalmassági feltétel
B/ átlagos építmények esetében 4 alkalmassági feltétel
C/ bonyolult építmények esetében 6 alkalmassági feltétel legyen kötelező (közte referencia, és tervezői felelősségbiztosítás, minden esetben)
A B C besorolás a tervezési munkadíj rendelet melléklete szerint!
Ez logikus is valahol. Ezzel az esélyegyenlőség kamarai érdek-elvének és az alkalmassági szempontoknak is egyaránt eleget teszünk.

A javaslatban szereplő táblázatos számítás természetesen fiktív példa egy lehetséges számítási módszerre, de a tervpályázati és ajánlatkérési kategorizálás (esetek I-VI.-ig) és a megfontolások olyan alapvetések, amikben konszenzusra kellene jutni.

Kiindulópontunk a táblázatban szereplő szempontok véglegesítésénél a Kbt.71.§(4)c) pontja, amely felsorolja, hogy a részszempontoknak milyen mennyiségi vagy szakmai szempontok alapján értékelhető tényezőkön kell alapulniuk, a közbeszerzés tárgyával, a szerződés lényeges feltételeivel kell kapcsolatban állniuk: „az ellenszolgáltatáson kívül például: a minőség, műszaki érték, esztétikai és funkcionális tulajdonságok, környezetvédelmi és fenntarthatósági tulajdonságok, működési költségek, gazdaságosság, költséghatékonyság, vevőszolgálat és műszaki segítségnyújtás, pótalkatrészek biztosítása, készletbiztonság, a teljesítés időpontja, időszaka)”. Ezekre tehát hivatkozni lehet; több mint fele építészeti-mérnöki tervszolgáltatáshoz köthető (és az ajánlattételi tervkoncepciók alkalmazásával összevethető). A kurzív betűs kiemelések a számítási példába beépültek vmilyen formában.

A minőség alapú kiválasztásra az összetett szempontrendszer alkalmas. Az összességében legelőnyösebb ajánlathoz kötelezően; illetve opcionálisan a tervpályázatoknál is alkalmazható. Utóbbi esetben résszempont nem lehet az ajánlati ár, tekintettel arra, hogy a Kbt. szerint tárgyalásos eljárás van az eljárásrendben a nyertes tervezővel. De opcionálisan a nemzeti értékhatár alatti közbeszerzéseknél is ajánlható (nem kötelezően). A minőségi alapú kiválasztás általánossá tétele érdekében – különösen bonyolult építmények esetében – meggondolandó a tervkoncepció beintegrálása az ajánlatkérésbe. Hiszen ezzel lehetne a Kbt. szerinti esztétikai és funkcionális részszempontot megítélni. Csak ezen belül számszerűsíthető értékelési szempontokat kell találni.

Elfogadható az építtető képviseletének nagyobb súlya, a tervpályázati bírálatokhoz. Általában elegendő 3 építész (köztük egy vezető tervező).

BERUHÁZÓI- KÖZBESZERZŐI OLDAL ELVÁRT SZEMPONTJAI

Olyan értékelési szempontok lehetnek, amelyek a meghatározott minőségi cél mellett szerződéses feltétellé alakíthatók. Csak olyan dolog értékelhető, ami szerződésben rögzíthető és (nem teljesülése esetén) számon kérhető.

Külön kell választani a kötelező alkalmassági kritériumokat, ami az ajánlattevők alkalmasságának megállapítását célozza és külön kell választani az ajánlatok értékelésének szempontjait. Ezen szempontokat objektíven értékelhető paraméterekkel kell ellátni. Az értékelési szempontoknál is külön kell választani mikor kötelező ezeket alkalmazni és mikor nem.

A kritérium rendszer biztosítékot kell jelentsen a hozzáadott érték, a fenntarthatóság és a megvalósítási felelősség tekintetében. A referencia önmagában nem biztosíték és nem garancia a minőségre és szerződésben sem rögzíthető és számon sem kérhető. Ez alkalmassági szempont alapvetően. Erősen kérdéses, hogy a terv un. általános szakmai bírálata esetében értelmezhető-e olyan szerződéses feltétel, amiben tükröződik a megvalósítói felelősség,

A részszempontoknak mennyiségi vagy szakmai szempontok alapján értékelhető tényezőkön kell alapulniuk. Az értékelésnek előre kiszámíthatónak kell lennie, nem lehet szubjektív. Olyan értékelést kell kialakítani, ami ezt biztosítja és nem az értékelő szubjektív megítélésén alapul. A szakmaiságnak ebben kell megnyilvánulnia: pl. minden programban megfogalmazott funkciót tartalmaz-e a benyújtott koncepció terv; vagy a terv alapján a bekerülési költség mennyi stb.

A tervezés vonatkozásában a hozzáadott érték külön értelmezendő. Ez egy közgazdasági fogalom, ami alapvetően termék előállításnál egyértelműsíthető. Általában, a betervezett termék előállítása során a felhasznált anyagok és ráfordított időn túlmenően az innovatív megoldás miatt értéktöbbletet tartalmaz a javasolt megoldás vagy termék, amit értékelni kell. Nyilván tervezés során is lehet, amennyiben olyan új műszaki megoldás kidolgozására kerül sor, ami hozzáadott értéket jelent. A feladat, hogy hogyan jelenjen meg ez az ajánlatok értékelésében.

Feladat az is, hogy pl. garanciát vállaljon a tervező arra, hogy 1 m2 X forintból kivitelezhető, és az értékeléshez a benyújtott koncepció tervek szintjén bizonyítania is kell tudni ezt. A szerződéses feltétel ez esetben az, hogy ezt miként fogja a terv teljesíteni és mi a következménye, ha ez nem történik meg.

TERVEZŐI OLDAL ELVÁRT SZEMPONTJAI

A tervpályázat a közbeszerzés egy olyan válfaja, amely, mint évszázados bevált módszer, a hozzáadott értéket “kitermeli”.

Indokolt a tervpályázati rendszer radikális kiterjesztése, annak egyszerűsítése mellett. Nemzeti értékhatár fölötti közbeszerzéseknél a tervpályázat kötelező legyen. Ezen belül egyszerűsíthetünk, színesíthetjük a palettát pl. tervezési feladatfüggően, és/vagy értékhatár szerint, szabadabb rendszerben, mint eddig.

Elvileg elképzelhető, egy kizárólag tervpályázatok szerinti kiválasztási rendszer is, a sokszínűséggel, a kevés kötöttséggel.

A szakmai múlton, technikai háttéren, képességeken, egyebeken alapuló közbeszerzés elvárás, de a referencia, v. árbevétel túlhangsúlyozása, preferálása, az ezen az alapon való egy-két kiszemeltre való szűkítés nem támogatható, mert így elvész a minőség versenye, mint “felhajtóerő”.

A referencia hangsúlyának az is nagy veszélye, hogy a kamarai tagok többségét kizárja a versenyből. Így a többség nem jut tervezési feladathoz, elszegődhet bérmunkásnak, közben megerősödik, nagyvállalatokat alakít egy eleve előnnyel induló szakmai elit. Pedig a Kbt. is kimondja az esélyegyenlőség érvényre juttatását a közbeszerzéseknél.

Kiindulópont az érvényes Kbt.törvény célja „a közpénzek ésszerű és hatékony felhasználása és nyilvános ellenőrizhetőségének megteremtése, továbbá a közbeszerzések során a verseny tisztaságának biztosítása, (…) a mikro-, kis- és középvállalkozások közbeszerzési eljárásban való részvételének (…) elősegítése ( …);” Illetve „Az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania a gazdasági szereplők számára.”
A legkisebb ajánlati ár típúsú kiválasztás az aláígérésre motivál, az elvárt minőség nem szempont , sőt a tervszolgáltatás minősége ellen hat > ELVETENDŐ MÓDSZER
Ha a legkisebb és legnagyobb ajánlatot kiejtik, az ajánlatok egy képzetes középérték felé tendálnak, de az elvárt minőség nem szempont > ELVETENDŐ MÓDSZER
A limitált referencia alapú kiválasztás megszűri a poternciális ajánlattevőket, önmagában nem garancia az elvárt minőségre, az esélyegyenlőség ellen is hat> ELVETENDŐ MÓDSZER
A kizárólagosan tervkoncepció alapú kiválasztás ( vagyis a tervpályázat) egyértelműen minőségorientált, de a kiválasztás szubjektív jellegű, szakmai konszenzussal elfogadott lebonyolítást igényel > NEMZETI ÉRTÉKHATÁR FÖLÖTTI TERVSZOLGÁLTATÁS ESETÉN JAVASOLT
A tervkoncepció (ajánlati terv) bírálata objektivizálható, ha több rész-szempontot külön mérlegelünk; minél több ez a szempont, annál objektívabb lehet az eredmény (a Kbt. szerinti esztétikai szempont is beemelhető!)
A tervkoncepció (ajánlati terv) tartalmát a MÉK ajánlati csomagja szerint célszerű rögzíteni.
A tervkoncepció közbeszerzési eljárásokba való beintegrálása legalább egy, a területi/országos építész kamara által delegált építész szakértő bevonását igényli.

Hajós Tibor, Nagy Imre, Palánkai Tibor, Schulcz Péter, Dr. Szőllőssi Béla

Advertisements

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT! a rövid vélemény is vélemény! Kérlek írd le! (csak a durván sértő szövegek kerülnek moderálásra)

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s