Közérdekű polémia tervpályázatokról, esélyegyenlő(tlen)ségről, jogrend(etlenség)ről

Elnöki kívánságra – egyfajta cikkajánlóként – közreadom azt a gondolatmenetet, amelyet hozzászólásként írtam az Építészfórumba a szakmai közéletben “bombaként” induló, Szimbolikus óvás c. cikkről , amely a “tervpályázat kizárólagos nyelve az angol” kiírási szöveget kifogásolta (érdemes elolvasni, lásd itt).  Egy kommentelő kollégától kissé igaztalan kritikát kaptam, ami miatt kénytelen voltam bővebb kifejteni gondolataimat. Összefoglalva: nézetem szerint jogrendünk alapján – a közkeletű vélekedések ellenére – a tervpályázat az bizony egy közbeszerzés, és az esélyegyenlőségre vonatkozó Kbt. szabályokat bizony alkalmazni kell mindenkinek (az Alaptörvényről nem is beszélve). És ezt a jövőben egyértelműsíteni kell, hogy ezen alapelvek érvényesüljenek. A teljes komment szövege:  “…Én tervpályázat hívő vagyok, egyáltalán nem hangulatkeltést akarok, csak (jog)RENDET. Ez akkor állhat csak elő, ha egyértelműek a szabályok, ezeket a jogalkalmazók ismerik, és alkalmazzák. Ha ezeket nem érzékeljük, NA AKKOR GERJED HANGULAT – szinte törvényszerűen. Ne kendőzzük el a problémát, de lázítás helyett innen lépjünk előre. Ha nem egyértelmű valakik számára, hogy az esélyegyenőség elve és magyar nyelv használat kötelező volta érvényes a tervpályázatokra is, akkor a jogalkotók ezt tegyék egyértelművé a jövőben. Nem, nem hangulatkeltés a szándék, nem sántít a hozzászólásom. A Kbt. általam idézett passzusai nem irrevelánsak, sőt. A labda Nálad pattog, kedves György Sándor, bizonyos ismereteknek érdemes mélyebben utána nézni (ezt nagy szeretettel írom, hiszen egy hajóban evezünk). Egyáltalán nem “vonják ki” – ki is tehetné ezt meg? – a közbeszerzési törvény hatálya alól a tervpályázatot azzal, hogy a Kbt. felhatalmazta a Kormányt, hogy a tervpályázati eljárás részletes szabályait rendeletben határozza meg. A részletes eljárási szabályoktól függetlenül érvényesek azok a törvényi szabálypontok, amelyekre utaltam, amelyek előírják a meghirdetést, a jogorvoslati lehetőséget, stb.

Hiszen a közbeszerzésre kötelezett ajánlatkérőnek teszi lehetővé a Kbt., hogy tervpályázat alapján válassza ki a tervet, és ha már így határozott, az ajánlatkérőnek a Kbt. írja elő kötelezően a tervpályázati kiírás közzétételét, a tervpályázat becsült értékének a kiszámítását, a tervpályázati eljárás eredményének a meghirdetését, és a Kbt. teszi lehetővé hogy az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat a tervpályázati eljárást követően. A Kbt. teszi kötelezővé a tervpályázati hirdetmények Közbeszerzési Értesítőben való közzétételét,  illetve teszi lehetővé és írja le a tervpályázat jogorvoslati lehetőségét (a Közbeszerzési Döntőbizottság közreműködésével).

Tehát nem két halmazról van szó (“felejtsük el addig a Kbt.-t” – írod), hanem egy halmazról (végrehajtási rendeletről) egy nagyobb halmazon (törvényen) belül. Nem, nem lehet elfelejteni a törvényt. Logikusan, a Kbt. általános előírásai (céljai, alapelvei) is érvényesek kell legyenek a tervpályázatokra is.

Az UIA biztos teszi a dolgát; igaza van, ha  visszavonul és visszavonja a támogatást, ha megsértenék az UIA szabályait. Egyet is értek ezzel; ehhez hasonlóan kell tennie a dolgát a mindenkori MÉK-zsürornak is – hisz a megbízólevél erre kötelezi – ha megsértik a szakmai és jogi szabályokat.”

(Korábban H. Gy. S. reagált a cikkhez írt kommentre úgy, hogy sántít a hozzászólás, a Kbt. általam idézett passzusai irrevelánsak, nem  kell a hangulatkeltés: “Értelmezésemben a tervpályázat jogilag egy speciális közbeszerzési eljárásnak tekintendő: Kbt. 4.§ 22, 15.§, 19.§(6), 30.§(1), 94.§(5),133.§(1)(2)(3),172.§(2),176.§(1), 180.§(2). 1.§ E törvény szabályozza a közbeszerzési eljárásokat és az azokhoz kapcsolódó jogorvoslat szabályait a közpénzek ésszerű és hatékony felhasználása és nyilvános ellenőrizhetőségének megteremtése, továbbá a közbeszerzések során a verseny tisztaságának biztosítása érdekében. E törvény és a végrehajtása alapján alkotott jogszabályok célja továbbá a mikro-, kis- és középvállalkozások közbeszerzési eljárásban való részvételének, a fenntartható fejlődés, az állam szociális célkitűzései és a jogszerű foglalkoztatás elősegítése. (…) 2.§(2) Az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania a gazdasági szereplők számára. (…) (6) A közbeszerzési eljárás nyelve a magyar, az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban lehetővé teheti – de nem követelheti meg – a magyar helyett más nyelv használatát is. NO COMMENT. Azaz mégis egy: Az újrafogalmazás előtt álló Kbt.-ből nem szabad kisöpörni (sőt, egyértelműsítve, tervpályázatokra vonatkoztatva alkalmazni kell!) ezeket a jogelveket.)”

Advertisements

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT! a rövid vélemény is vélemény! Kérlek írd le! (csak a durván sértő szövegek kerülnek moderálásra)

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s