Az egyszerűsített bejelentési eljárás jogrendbe illesztése, változása (FRISS)

FRISSÍTVE! Az Étv. áprilisi módosítása és a júniusi kormányrendelet-saláta új jogi szabályozást eredményezett. Ezzel a 456/2016-ost hatálytalanították, helyébe a 155/2016-os kormány rendelet lépett. Erről a legújabb ezzel kapcsolatos bejegyzések részletesen szólnak honlapunkon.

KORÁBBAN: Január 1-től hatályos a  456/2015 kormány rendelet a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről és egyes építésügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról, amely a korábban deklarált építésügyi intézkedéssorozat szerves része. A kormányrendelet közvetlen jogi előzménye az Étv. december 15-én elfogadott módosítása, amely törvényesen megalapozta ezt az új eljárásrendet (erről a témáról és a kormányzati intézkedésekről korábban már többször írtunk.).

Reklámok

6 gondolat “Az egyszerűsített bejelentési eljárás jogrendbe illesztése, változása (FRISS)” bejegyzéshez

  1. Áttekintve a bejelentési eljárásról szóló jogszabályt, a következő “izgalmas” érdekességek emelendők ki:
    1. Nem kell alaprajzokat, metszeteket benyújtani. Minden beadandó tervlapot 1:200-ban kell kidolgozni – tehát a helyszínrajzot (!) az utcaképet, a szomszédok felé néző homlokzatokat. Az építtetőnek alá kell írnia a tervlapokat és a műszaki leírást is.
    2.Nyilvánvaló az építtető számára is, hogy a fentiek szerinti műszaki tartalom alapján még nem építhető meg a ház, a tervező(k)nek még komoly dolga van. De azért ez egy spéci alkuhelyzetet jelent a megbízáskor, adott esetben hivatkozni kell majd erre-arra.
    3. Az utcaképi tervnek relatíve megnő a jelentősége; ez apró ellentmondásnak látszik, mert rögzítve van, hogy az I. fokú hatóság – az Étv módosítás szerint – csak a beépítési %, a beépítési mód, és az építménymagassági előírások megfelelőségét vizsgálhatja, utcaképi illeszkedést, településképi megjelenést nem. Ezzel úgy tűnik megnőtt az építtetői szabadságfok, vagyis ez is egy spéci alkuhelyzet (igénytelenség esetén hivatkozhatott az építész a szakmai kontrollra, ezentúl nem).
    4. Nem egyértelmű, mi a teendő akkor, ha az I. fokú ép.hatóság úgy találja, nem felel meg a HÉSZ-nek ill. egyéb előírásoknak a bejelentési dokumentáció (bár hiánypótlás címén, javítás, új bejelentés lehetősége elvileg “benne van”).

    Kedvelés

    1. Egy elég értékes és érdekes összefoglaló az alábbi linken, ahogy a jogász látja: “https://epitesijog.hu/fooldal/1864-0422-lakoeplet-epitesenek-egyszer-bejelentese”
      Jogászok beszélgetnek egymással, a szakma meg nem tudja mit kezdjem az új helyzettel. Hogy mit szabad és mit nem, mit hogyan és hogyan nem.
      A kormányrendelet új lakóépületre vonatkozik, ezek szerint bármilyen bővítés továbbra engedély köteles mérettől függetlenül, pl. egy új nyílászáró utólagos beépítése a szerkezetet érintő beavatkozás okán vagy bármilyen bővítés, kis melléképület, …..
      A hatóság részéről nagy energia szabadulna fel, ha definiálva lennének “kis ügyek” (pl. kisméretű bővítés, melléképületek..) amelyek korrekt adminisztratív megtervezése, az engedélyezési költségek, eljárási költségek aránytalanul nagy költséget jelentenek a teljes beruházás értékére vetítve. Pl. egy meglévő épület bővítése, amelyről nincs semmilyen dokumentáció. Felmérési terv, metszetekkel, homlokzatokkal, bővítés terve esetleg szerkezeti szakértő, (kéményseprő??) bevonásával. + Engedélyezési illeték, térképmásolat, no és a mi tervezési díjunk. Engedély után nyilván az építést csak elektronikus rendszeren keresztül lehet adminisztrálni. (Felelős műszaki vezető, műszaki ellenőr, szerződéses vállalkozók, ….)
      Így nyilván a hatóságnak több ideje lenne a “rendes” ügyeket időben lekezelni. (pl. a beadástól számított 6. héten helyszíni szemle . . . )
      Kíváncsian várom hogyan találunk, találtok közös hangot a hatósággal.
      Csak a vitás esetektől és a tévedéstől mentsen meg minket a Mindenható !!! Mert akkor megtapasztaljuk, hogy mekkora szükség van a jogászokra ! (és a felelősségbiztosításra)

      Kedvelés

      1. Kedves Csaba, épp ezzel ébredtem (de tényleg, egy aktuálissá váló tervezési feladatra gondolva), h mi van az átalakítás, bővítés esetében? Meglátásaid egytől-egyig ülnek. Szerintem a Hatóság is tanácstalan egyes kérdésekben (illetve egyik így látja, másik úgy). Egyébként egy olyan rapid “megoldást” gondolok, h a minisztérium útmutatót adjon ki, minél előbb.

        Kedvelés

  2. A jelenleg kialakult helyzet nagyon kétes.
    Született egy szabályozás az építési és tervezési piac egy bizonyos, támogatni kívánt szegmensében. A szabályozás a meghagyott építésigazgatási szabályok között kakukktojás. Egy teljesen új szemléletet tükröz.
    De nekünk tervezőknek jó-e ez?
    Előrébb vagyunk-e? Az eddigi mélypontból elindultunk-e felfelé ezáltal?
    Ha egy “európai állam” lennénk, akkor örömmel kellene üdvözölni a változást. De ehhez nem nőttünk még fel. Egy országban, ahol évtizedekig a gondolkodás csak a bekerülési költségek erőszakos minimalizálása irányába tendáltak, ahol a jogszabályok kijátszásával lehetett/lehet érvényesülni, ott ez az európai racionalitásra és mentalitásra utaló szabályozás nagyon könnyen a visszájára fordulhat!
    A hatósági gondolkodás is tudathasadásossá válik. Más logikával és szigorúbb kritérium rendszerrel kell egy garázst , egy bővítést, felújítást bírálnia, mint egy új lakóház építést.
    Lesz-e elég erős a szakma, hogy a létért küzdés közben erkölcsi és szakmai értékeket védve rászorítsa a megrendelőit/kenyéradóit a hosszútávú, tudatos, törvénykövető viselkedésre? Lesz-e elég erős, hogy belső összetartással ne hagyja elszabadulni az építtetői vágyakat, szándékot, hogy folyamatos munkamenet dokumentálással, jóváhagyási tervvel elejét vegye a vitás helyzeteknek?
    Hogy ne uralkodjon el, a szakmán belü, a magára hagyatottság érzése és lehetőségnek tekintve végre szervezetten képviselje érdekeit?
    Ha a követelményrendszer a két szereplőn múlik (tervező-megbízó), megszületik-e az egységes építészeti környezet, a színvonala emelkedik-e? Mi biztosítja e keretek között, hogy a minőségi építés irányába mozduljon el a magyarországi lakóház építés?
    Csak a további lépésekből derül majd ki. Az új szabályozás – reményeink szerint – csak az első lépés a szakmai szabályok teljes megújulásában. Sok lépésnek kell még követnie, mire megnyugodhatunk, hogy a szakmai logika követelményei is érvényre juthatnak.

    Kedvelés

  3. Segítséget kérek!!!! Állok a bank és az önkormányzat vitája közepén: CSOK-ra építenénk a házat 4 meglévő gyerek mellett. A ház falai állnak,a bankkal még nem született szerződés, mert még mindig találnak kivetnivalót: legújabb, hogy az egyszerű bejelentés 1 névre szól,holott a kérelem és minden,de minden egyéb papír 2 névre van beadva-kiadva, férj és feleség nevére. Az önkormányzat eddig szóban,de folyamatban van,hogy írásba adja az elutasítást a 2 névre írásra a 155/2016. -os kormányrendeletre hivatkozva. A kérdés igazából csak annyi lenne,hogy lehet e 2 névre írni az egyszerű építési bejelentést?? Ha igen,hová fordulhatnék? Köszönöm előre is.

    Kedvelés

  4. Kedves Andrea!
    Mint szerkesztő, csak személyes véleményemet tudom közölni.
    Összevetve a hozzászólásának tartalmát a jogi környezettel, vélhetően ebben van a probléma oka:
    155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet 2.§ (3): Az építésügyi hatóság a bejelentésről és a bejelentés módosításáról tizenöt napon belül tájékoztatja (…) c) a telek tulajdonosát, amennyiben nem az építtető a tulajdonosa vagy az építtetőn kívül más személy is tulajdonjoggal rendelkezik.
    Feltételezem, ennek megfelelően a hatóság értesítette az egyik tulajdonost (a férjet, vagy a feleséget, Önök közül egyiküket), hogy a társtulajdonos bejelentette az építést.
    A Bank – miden egyéb jogirat híján! – ezt az értesítést kezelte hivatalos hatósági iratnak, felfedezte az ellentmondást, és észrevételezte.
    És így, az ellentmondás feloldására új bejelentést kell tenni.
    A gyakorlat az, hogy, két tulajdonos is nevesíthető az engedélyezésnél, így a bejelentési eljárásban is, úgy hogy mindkét tulajdonos egyben építtető is (esetünkben a férj és feleség), rávezetve a tervlapokra ezt és a hivatalos kérelemre is.
    Ekkor azonban a hivatkozott szabályhely szerint nem keletkezik a bejelentés tényéről Önök számára semmilyen értesítés, amit a Bank igazoló jogiratnak kezelhetne a CSOK támogatás megítéléséhez.
    És így a támogatásról nem tud dönteni.
    Az építési hatóság pedig nem térhet el a rendelettől, erről szól(hat) az elutasító állásfoglalásuk.
    Vélhetően tehát ez a helyzet. Ha így van, Önök esetében is kiderült az a joghézag, amely Információink szerint országos probléma. Úgy tudjuk, hogy a bankok jelezték a problémát, és ennek nyomán minisztériumi állásfoglalás készül a helyzet oldására.
    Személyes véleményem szerint átmeneti megoldásként lehetne fordulni hivatalos kérelemmel a telek fekvése szerint illetékes önkormányzat jegyzőjéhez (vagy a területi kamarához), hogy küldje meg hivatalos átiratban a számára minden esetben megküldött építéshatósági értesítést a bejelentésről.

    Kedvelés

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT! a rövid vélemény is vélemény! Kérlek írd le! (csak a durván sértő szövegek kerülnek moderálásra)

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s