Kötelező művezetés, tervező felelőssége: MIVAN ?/ MILESZITT?

Lázár János néhány nappal ezelőtti sajtótájékoztatójából úgy tudjuk, hogy: kötelező lesz a tervezői művezetés, ezután a tervező felel a kivitelezés minőségéért(!); 6 alkalommal kell helyszínelnie, és ezért max 180 ezer Ft-ot(!) kérhet. Az egyeztetésre közreadott jogszabály módosítás tervezetében ez benne is van, meg nincs is benne. Akkor most MIVAN? Illetve: MILESZITT? Érdemes ezt körbejárni.

A jelenleg hatályos jog szerint a 300 m2 alatti lakóépületek / egyszerű bejelentés esetében nem kell jognyilatkozatot tennie a kivitelezőnek (felelős műszaki vezetőnek) az építési folyamat végén,  vagyis a kivitelezés minőségének a felelőssége lóg a levegőben (mivel építésfelügyelet csak a bejelentési dokumentációban szereplő fő paraméterek érvényesülését vizsgálja).  Most válik egyértelművé – a jogszabályi szöveg tartalmát alapul véve – a kivitelező felelőssége ez esetben is, ha beépül egy fontos kiegészítés a mostani jogszabály-módosítás tervezete szerint (191/2009 korm. rend.): 

14.§ Az építésügyi hatósági engedélyhez vagy egyszerű bejelentéshez kötött építőipari kivitelezési tevékenységek befejezését követően a fővállalkozó kivitelező vagy annak felelős műszaki vezetője az építési napló összesítő lapján arról nyilatkozik, hogy

a) az építőipari kivitelezési tevékenységet a jogerős építési engedélynek és a hozzátartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációnak, valamint

b) az 1. melléklet szerinti tartalmú és rendelkezésre álló kivitelezési (megvalósulási) tervdokumentációnak megfelelően,

c) az építőipari kivitelezési tevékenységre vonatkozó jogszabályok, általános érvényű és eseti előírások, így különösen a statikai és az épületenergetikai követelmények, szakmai, minőségi, környezetvédelmi és biztonsági előírások megtartásával szakszerűen végezték,

d) az építmény kivitelezése során alkalmazott műszaki megoldás az Étv. 31. § (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek megfelel,

e) a jogerős építési engedélytől és a hozzá tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációtól, valamint az 1. melléklet szerinti kivitelezési dokumentációtól való eltérés esetén az eltérés felsorolásával és szükségességének ismertetésével,

f) a külön jogszabályban előírt egyeztetés eredményeképpen a közműellátás szakszerűen biztosított,

g) az építési munkaterületen keletkezett építési-bontási hulladék mennyisége elérte-e a külön jogszabályban előírt mértéket, az előírások szerint kezelték és az építőipari kivitelezési tevékenység befejezésekor a munkaterületről a külön jogszabályban foglaltak szerint elszállították,

h) az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas.

Ehhez szorosan kötődik, hogy a tervezett jogszabálymódosítás-csomag egyértelműsíti, hogy miből dolgozzon  kivitelező (312/2012 korm. rend.):  

22.§ (2) Az Étv. 33/A. § szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység legalább az 1. melléklet III. fejezete szerinti kivitelezési dokumentáció alapján végezhető

E jogszabálymódosítások ismeretében  fogalmaztuk meg ezt a javaslatot a  CsMÉK álláspont-ban: “Nem látni, hol van meghatározva jogszabályban a kötelező  tervezői művezetés? ( …) Felvetjük, legyen egyértelműsítve, hogy kötelező, méghozzá (ha beépülhet valahová…) szerintünk a MÉK ajánlott mérnökóradíjával , min 6 alkalommal meghatározva, de ne legyen maximálva az egy napi időtartam.” Úgy gondoljuk, hogy a fenti változásokkal vállalható lesz a kötelező művezetés.  De akkor hol van, hol lesz  a tervező/tervezői művezető felelőssége?

A tervezői művezetésről  a 191/2009 korm. rendelet megengedőn fogalmaz, elég semmitmondó:

  1. § A tervező az általa készített kivitelezési dokumentációval kapcsolatban az Étv. 33. § (4) bekezdése szerint tervezői művezetést végezhet.

A  hivatkozott Étv  33.§ rögzíti ténylegesen a a tervező  felelősségét (ezen belül látható, hogy a tervek építészeti minőségéért vagyunk felelősek) …

(1) A tervező felelős:

a) az általa készített építészeti-műszaki tervek (ideértve a kivitelezési terveket is)

aa) műszaki tartalmának szakszerűségéért,

ab) valós állapotnak megfelelő tartalmáért,

ac) építészeti minőségéért, a tervezéssel érintett védett építészeti és természeti örökség megóvásáért,

  1. c) a tervdokumentáció készítésében (részben vagy folyamatosan) részt vevő, a tervezői feladat szakmai tartalmának megfelelő szakismerettel és jogosultsággal rendelkező szakági tervezők kiválasztásáért,
  2. d) a szakági tervezők közötti egyeztetések koordinálásáért, terveik összehangolásáért.

…és tervezői művezetés lehetséges feladatkörét:

(4) A tervező – ha erre az építtetőtől megbízást kapott – tervezői művezetést végezhet. Ennek keretében közreműködik az építészeti-műszaki terveknek megfelelő maradéktalan megvalósítás érdekében, valamint elősegíti a kivitelezés során a tervekkel kapcsolatban felmerült szakkérdések megoldását. 

Jelenleg ez tekinthető tervezői művezetés törvényi definíciójának, jelenleg ez a hatályos. 

Ez meglehetősen korlátozott lehetőséget / felelősséget jelent a kivitelezés minősége tekintetében. 

A kivitelező, illetve a felelős műszaki vezető (FMV) felelősségét most bejelentési eljárás esetében is egyértelműsítenék (lásd korábban írtakat). Továbbá azt is egyértelműsítenék, hogy konkrétan (bírság terhe mellett) mi a felelősségünk az építtető, műszaki ellenőr, FMV, kivitelező  – ítt nem ismertetett! – felelőssége mellett:

238/2005 korm. rend. 2A § (2a) “A tervezői művezetővel szemben az 1. mellékletben foglalt I. táblázat 10. pontja szerint megállapított bírság az építtetőt terheli, ha a tervezői művezető bizonyítja, hogy az adott jogsértő cselekményt az építési naplóban rögzítette, e tényről az építtetőt tájékoztatta, és az építtető ennek ellenére a szükséges intézkedés megtételét elmulasztotta.”(…)

Az 1. melléklet I. táblázat 9. pontjában: engedélyezési dokumentáció és kiviteli dokumentáció összhangjának hiánya (felelős:  tervező)

Az 1. melléklet I. táblázat 10. pontjában: kivitelezési tevékenység végzése kivitelezési dokumentáció nélkül (felelős: tervezői művezető)

312/2012 korm. rend. 65. § (5) Az Étv. 46. § (3) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti szabályok súlyos megsértésének minősül (…)                                                                                                 c) ha az építőipari kivitelezési tevékenységet az Épkiv. 22. §-a szerinti kivitelezési dokumentáció nélkül végzik,
d) az építési naplóban az eltakarásra kerülő szerkezetek ellenőrzésének dokumentálásának hiánya.” (az ellenőrzés lehetőségét kivitelezőnek biztosítani kell)

Fentiek (és fentebb ismertetett javaslatunk) alapulvételével a kötelező tervezői művezetés vállalható; ezt logikusan és jogszerűen az építési  törvényben kellene  rögzíteni – így ezzel biztosan  rálátásunk lehet az építési folyamatra -, és így ez nem csak bejelentés esetében lenne igaz. Lehet, hogy ez a Kormány (+MÉK?) elképzelése is. Konkrétan, szövegszerűen ezt még nem látni.

Reklámok

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT! a rövid vélemény is vélemény! Kérlek írd le! (csak a durván sértő szövegek kerülnek moderálásra)

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s