Településképi törvény: nem figyeltünk eléggé, vagy így jó ez nekünk? HÁT NEM.

Hatályba lépett július 24-én a településképi törvény. Ez van benne8. § (2) A településkép védelme érdekében
b) az önkormányzat polgármestere (főpolgármester) az építésügyi engedélyezési eljárást megelőzően véleményt adhat a jogszabályban meghatározott építésügyi hatósági engedélykérelemhez (a továbbiakban: településképi véleményezési eljárás),
c) az önkormányzat polgármestere (főpolgármester) településképi bejelentési eljárást folytathat le az építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött és az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységnek sem minősülő építési tevékenységek, reklámelhelyezések és rendeltetésmódosítások tekintetében (a továbbiakban: településképi bejelentési eljárás).

Értjük, ugye? Az van, hogy a területi kamarák, a MÉK, más szakmai szövetségek, helyi önkormányzatok tiltakozása nyomán – miszerint a 300 m2 alatti lakóépületek bejelentési eljárása szakmai kontroll nélküli, így anarchikus lesz a településkép – született településképi törvénnyel (arculati kézikönyvestül, főépítészestül, önkormányzati rendeletestül) adtunk a bizonyos végterméknek egy pofont. Hiszen – a fenti passzusok szerint – a törvény indirekt módon nem vonatkozik a 300 m2 alatti lakóépületekre. Mármint a szakmai kontroll tekintetében. Reklámelhelyezés fontos, egy 100 évig fennálló (300 m2 alatti) lakóépület látványa nem fontos.

Hogy történhetett ez?  Az év eleji szakmai  tiltakozások nyomán az áprilisi Étv-módosítás nem érintette ezt a paragrafust; vagyis benne maradt az építési örvényben ez: 6/A. § 2) A települési önkormányzat polgármestere jogszabályban meghatározott esetekben és módon: a) véleményt adhat a jogszabályban meghatározott építésügyi hatósági engedélykérelemhez,  b) településképi bejelentési eljárást folytathat le az építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött építési tevékenységek, reklámelhelyezések és rendeltetésmódosítások tekintetében.  

Így az Étv. miatt továbbra is kizárt a véleményezés bejelentési eljárásnál. De még benne van (volt)  az a lehetőség, hogy a településképi helyi rendeletbe beépülhet(ett volna) a 300 m2 alatti lakóépület szakmai kontrollja is – legalábbis a településképi bejelentési eljárás szisztémával. Most, a településképi törvénnyel ezt a lehetőséget is elvették. Tudatos a dolog? A  törvény egyeztetések során még más volt a tervezet szövege; át lettünk verve?

Érvényesült a szándék: ne legyen semmilyen szakmai kontroll a 300 m2 alatti lakóépületek tekintetében. Beteljesedett. Beteljesedett a kettős eljárási szisztéma – méret és rendeltetés alapon. Feketén-fehéren azt jelenti a beállt jogrend, hogy pl. egy kisvárosban egy 299 m2 (vagy kisebb) hasznos alapterületű belvárosi lakóépület – ami akár 6 lakásos társasház is lehet – településképi megítélésében nem lehet kompetens a polgármester/tervtanács/főépítész, de a mellette lévő legalább 301 m2-es tekintetében már igen (ez finoman szólva apró rendszerhiba). És ha nem lakóház létesül, vagy ha csak kisebb átalakításról, hozzáépítésről van szó, akkor már véleményezhető az építés (újabb apró nomália).

Ha hozzátesszük ehhez, hogy 3000-valahány településből 2900-valahányban 90%-os arányban dominál a 300 m2 alatti családi ház, és a maradék 100-valahány település külső településrészein úgyszintén,  akkor megállapítható, hogy a települési önkormányzatoknak és a szakmának (szinte) semmi lehetősége nem maradt a településkép befolyásolására, szakmai kontrolljára.

Át lett verve a szakma, át lettek verve az önkormányzatok,  át lett verve maga a miniszter is? Vagy mindenki megelégszik ennyi-semmi eszközzel: Étv.13. § (2) A 33/A. § (1) bekezdésében meghatározott lakóépület létesítésekor a helyi építési szabályzatban meghatározott (…)  c) országos vagy helyi építészeti örökségvédelemmel, – településképi rendelet hiányában – a településképi védelemmel, országos régészeti-, táj- és természetvédelemmel kapcsolatos rendelkezéseket, (…) kell figyelembe venni. A településképi törvény szerint is önkormányzati eszköz lehet a HÉSZ, ám csak 2017. dec 31-ig (!). Helyette lehet településképi rendeletet hozni, amely tartalmazhatja fenti jellegű rendelkezéseket. Továbbá a település arculati kézikönyv lehetősége és esetlegesen ösztönzés, utólagos szankciók (??? ezekről később) mellett.

Feltehető  kérdés, hogy miért nem elégségesek ezek az önkormányzati eszközök? Viszontkérdésben van  a válasz: Miért is van kirekesztve a településképi követelmények szakmai kontrollja a 300 m2 alatti lakóépületek esetében? És egy újabb kérdésben: Cui prodest?  

A kérdések költőiek, természetesen. Válasz helyett a cikkhez mellékelt, finoman szólva pluralista építészetünket illusztráló  képsorozat sokkal beszédesebb, azt gondolom. Meglehet, az illusztrációként szolgáló házakat egytől egyig szépnek tartja gazdája, építésze. Szándékosan extrém példák is vannak köztük (netről levéve, köszönet a használatért). Külön-külön nézve, van köztük olyan, amelyik kortárs építész szemmel „vállalható”. Van, amelyik „divatépítészet”, van amelyik „középszerű”; van köztük „minimál”, „retró”, “organikus”, „eklektikus”, és van, amelyikre símán rámondható, hogy „giccs”. DE NEM EZ A LÉNYEG, nem valamely “stíl” értékválasztásáról van szó.

Nyilvánvaló (ezt segítendő, a mellékelt képsorok  véletlenszerűen mindig más és más sorrendben jelennek meg), hogy az eltérő megjelenésű épületek egymás mellett disszonanciát, zavart okoznak a településképben. Ne legyen kétségünk:  adott esetben az önmagában jónak tartott “kortárs” is.

A diszharmonikus utcakép látványa felkavaró, zavaró, nyugtalanító, idegesítő, taszító. Akkor is, ha nem az épületsorra koncentrál az arra járó. Tudatunktól függetlenül is hat pszichénkre az a környezet, amit épp átélünk. Ha tehetjük, nem szívesen járunk arra, önkéntelenül is így viselkedünk.

Ezzel szemben a harmonikus utcasor látványa jóleső érzést keltő, megnyugtató, sétára ingerlő. Az emberi ego érdeke, és együttesen értve a településen lakó, vagy azt felkereső közösség érdeke, hogy harmonikus épített környezetben éljen, azt élje meg. Nem csak érdeke, hanem JOGA (kell legyen). Ezt ki kell mondani, hiszen ezzel szemben különféle (szintén emberi) motivációk és ellenérdekek működnek.

Mondanom se kell(?), hogy a HÉSZ-ben előírt, településképi harmóniát célzó építménymagasság, beépítési mód, tetőidom betartása csak előfeltétel. Ezen objektív szempontok beépíthetők  a települési arculati kézikönyvbe, helyi rendeletbe. De hogy mi tekinthető  harmonikusnak, azt nem lehet szabályokba fektetni.

Hogy mi a harmonikus, az a meglévő és az új épületek egymás mellettiségében, egymás melletti  értékelésében dől el. Adott esetben nem könnyű ez (ezért is jó a szakmai segítség a tervtanács képében). De más probléma is van.

Tévesek az ilyen továbbélő, elharapózott építtetői és építész(!) felfogások, miszerint: „az én házam az én váram” „a stílus mindegy, megtervezem neked így is, úgy is”, „nekem ne mondja meg senki, mi a szép”.  Hiszen a közterület felől nézve, a látvány mindenkié. Mégis, ezek a felfogások nagyon is élnek. És most óriási szabad terepet kaptak e felfogások képviselői a 300 m2 alatti lakóépületek körében. Hiszen se tervtanács, se főépítész, se polgármester, se építéshatóság, se építésfelügyelet nem köthet bele az épület megjelenésébe. Szabad a pálya.

Arculati kézikönyv, településképi szabályok? IRRELEVÁNS, hogy vannak-e, vagy nincsenek.

Hiszen ha nincs kontroll lehetősége, felesleges is ezekhez igazodni, ezeket betartani. Marad az építtetői igényesség/igénytelenség, illetve az építész tervező hozzáállása, szakmai felelőssége, tehetsége, érdekérvényesítő képessége. Ám nem vagyunk egyformák; ezzel kell(ene) számolni.

Újszerű a helyi rendeletbe beépíthető, önkormányzati támogatási és ösztönző-büntető rendszer lehetősége. Ez  egy nagy fehér folt (ilyen még nem volt), nem hiszem, hogy sokan élnének ezzel. De nem is látom ennek hatékonyságát.  Mivel semmilyen kontroll nincs a bejelentési eljárási folyamatban, már csak az építést követően lehet – elvileg, ha lesz településképi rendelet, és ez a lehetőség beépül egyáltalán – a törvény alapján beavatkozni (kötelezni, büntetni). De ki ítélné meg ekkor, hogy miért is kell szankcionálni, hogy miért is diszharmonikus a megépült ház? A polgármester (ahol nincs  főépítész )?

MI LESZ MOST ITT?

Megjósolható, hogy – többnyire építtetői elvárás alapján – elszaporodnak a szomszéd környezetre nem figyelő, diszharmonikusan létesülő házsorok szerte az országban. Településképi törvény ide vagy oda.

Megjósolható, hogy – mivel nincsen kontrollra mód, ill. csak nagyon szűk körben érvényesülhet ez – a települési önkormányzatok óriási többsége nem fog élni a lehetőséggel, hogy településképi rendeletet alkosson (eddig se tette!), arculati kézikönyvet gyártasson, tervtanácsot működtessen Ráadásul főépítészt kellene alkalmazni ehhez, pénz meg nincs rá. De minek is, ha nincs értelme.

A készülőben lévő végrehajtási kormányrendelettel talán helyretehető a dolog….? Vagy ?

Reklámok

4 gondolat “Településképi törvény: nem figyeltünk eléggé, vagy így jó ez nekünk? HÁT NEM.” bejegyzéshez

  1. Igen, megismerve az emberi és egyéb összetevőket, pont erre számítHATtunk, sajnos. Hiszen az “egyszerűsítés” a fő cél, és ne felejtsétek, h. az építészeti környezet mindig a társadalom tükre:
    most is az lesz. Sz. Márta

    Kedvelés

  2. Érdekes módon, a minapi kecskeméti főépítészi konferenciáról tudósító interjú (MTV1) a szakma hurráhangulatát (!) közvetítette a településképi törvény okán, természetesen ALAPTALANUL. A MÉK honlapon megjelent az Útmutató a bejelentési eljáráshoz; úgy tűnik,ennek kidolgozói is átsiklottak a vitacikkben felvetett problémák felett; ők sem vették észre (?) a jogi bukfencet, a “sem minősülő” szókapcsolat jelentőségét az ominózus törvényhelyen. Biztosan nehéz a magyar jogszabályi dzsungelben eligazodni, de azért jó lenne mielőbb észbe kapni.

    Kedvelés

  3. Azért azt se felejtsük el, hogy sok helyen a főépítészek, tervtanácsi delegáltak intézményesített munkaszerzésre használták a pozíciójukat (vétó), ahelyett, hogy kellő önmérséklettel álltak volna hozzá a feladathoz. Gyakran egyetemi konzultációként, leckéztetésként kezelték a helyzetet, bele sem gondolva, hogy velük szemben is szakképzett kolléga ül (mégha eltérő ízlésű is), nem hallgató.
    Természetesen vannak fokozatok, és van olyan terv, aminek valóban nem kellene megépülnie.
    Alapvetően ez is embereken múlik: én eddig mindig intelligens, együttműködő főépítészekkel, tervtanácsokkal találkoztam, meg tudtam értetni magam velük, de gyakran hallottam kirívó példákról is. Azt látom, hogy az utóbbiak miatt elégelte meg a társadalom jó része (és így a politika), hogy szakmai kontroll helyett csak akadályozás történik: hányszor megesett, hogy valakit többször is visszahívtak tervtanácsra, ahol minden alkalommal ötletszerű, korábbi alkalmakon elhangzottaknak ellentmondó kritika fogalmazódott meg. Ha mi, építészek “tetszettünk volna visszafogni magunkat” a tervtanácsokban, talán nem fordul ellenünk a társadalom, akit elvben szolgálnunk kell – habár természetesen az értékvédelem is a szolgálat része.

    Kedvelés

    1. Kedves András! Biztos van ilyen tervtanács is, és olyan is. És lehetne ügyrendileg kezelni a hasonló összetételt, és azt, hogy kizárólag a kifogásolt tervi tartalom javításáról szólhasson a 2. (3.) tervtanácsi vélemény. Azonban itt, ebben a cikkben arról van szó – és EZ A PROBLÉMA -, hogy ha bizonyos épületkategóriákban fontos/lehetséges a szakmai kontroll, bizonyos épületkategóriákban MIÉRT NEM?. “”Ha mi, építészek “tetszettünk volna visszafogni magunkat” a tervtanácsokban, talán nem fordul ellenünk a társadalom”” …Nos, nem ez történt, A települések képviselői, a polgármesterek éppenhogy aggodalmukat fejezték ki a médiában a településkép várható alakulása miatt. Bizonyos (tervtanácsok által sértett) kollégák sikeres lobbieredményéről van szó, ami érvényesült a jogszabályalkotásban

      Kedvelés

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT! a rövid vélemény is vélemény! Kérlek írd le! (csak a durván sértő szövegek kerülnek moderálásra)

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s