Javaslatok_vitaanyagok kategória bejegyzései

CsMÉK TAK tanulmány 2019

Elkészült egy rövid összefoglaló tanulmány a Csongrád megyei TAK-okról.

CsMÉK TAK tanulmány 2019 Tovább olvasása
Reklámok

Kérdés és Javaslat az Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság számára

Az alábbiakban kommentár nélkül közzé tesszük Nagy Imre kollégánknak, a minisztériumhoz intézett levelét.

(a levél tartalmával kapcsolatban a Csongrád Megyei Építészkamara elnöksége nem állapított meg egyeztetett álláspontot, de a téma fontossága miatt a szakmai közvélemény elé bocsátjuk)
Kérdés és Javaslat az Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság számára Tovább olvasása

Települési Arculati Kéziköny ÚTMUTATÓ – kérdések és javaslatok közvetlenül a… Miniszterelnökséghez

A Miniszterelnökség ÚTMUTATÓT adott ki a Településképi Arculati Kézikönyvek elkészítéséhez; különös tekintettel arra, hogy a település kép védelméről szóló törvény ezt minden település számára kötelezően előírta, az ehhez tartozó helyi településkép-védelmi rendelet megalkotásával együtt (illetve ha már van ilyen, a meglévő korrekciója szükséges). Ez rendkívül kedvező fejlemény a korábbi Étv-rendelkezéshez képest, amelyben csak lehetőségként  jelent meg a rendelet-alkotás és polgármesteri véleményezés (így ezzel a lehetőséggel nem is nagyon éltek). A Miniszterelnökség által kiadott TÁJÉKOZTATÓ arról informál, hogy a törvény szerinti határidő 2017. október 1., illetve hol, milyen segítséget lehet igénybe venni a dokumentumok elkészítéséhez. Kérdések és javaslatok is tehetők az Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkársághoz (telepulesugy@me.gov.hu); a folyamatosan frissülő GYakran Ismételt Kérdések itt elérhető. (címkép forrás Krizsán András)

A decemberi MÉK-küldöttgyűlés; a CsMÉK álláspontja

December 2-ára hívták össze a MÉK Küldöttgyűlését , az alábbi napirendekkel. Innen elérhetők a tartalmak (átvéve a mek.hu oldalról).

A legnagyobb érdeklődést  (nyilván) a díjszámítási ajánlás váltja ki. Az Etikai-fegyelmi szabályzat módosítása legalább ilyen fontos. Amelynek napirendre vételét a CsMÉK kezdeményezte a jogszabályi változások miatt – bár nem csak koncepció szinten. A CsMÉK javaslatcsomag (lásd korábbi bejegyzésben) a MÉK elnöke által továbbításra került az előterjesztőhöz, de  a TET véleményezés hiányára hivatkozva elutasító módon. Minderről a területi kamarák is értesültek. A CsMÉK elnöksége ezzel kapcsolatosan  a következő álláspontot fogalmazta meg.   “Az Elnökség nem fogadja el a MÉK elnöke elutasító álláspontját, és közös álláspontként fogadja el az erre megfogalmazott ellenérveket; úgy határoz, hogy ezeket képviseli a Küldöttgyűlésen”. Az ellenérveket és az elutasító érveket lásd a továbbiakban: A decemberi MÉK-küldöttgyűlés; a CsMÉK álláspontja Tovább olvasása

MÉK Küldöttgyűlésre: a CsMÉK javaslatai a MÉK Etikai-Fegyelmi Szabályzat módosításához

A javaslatcsomag konszenzussal elfogadást nyert az Elnökségen belüli belső egyeztetést követően. 

Előzmény: A 44/2016(IX.5) elnökségi határozattal kijelölt Munkacsoport elkészítette előzetes javaslatát a MÉK Etikai és Fegyelmi Szabályzat módosításához. A  kidolgozott javaslat két, korábban kimunkált munkarészre alapozódik: egyrészt a szeptemberi elnökségi határozattal elfogadott kiinduló alapszövegre, másrészt a 2015 tavaszán már elkészített és MÉK elnökségéhez eljuttatott – nem akceptált! – javaslatcsomagra (az akceptálás akkori elmaradásáról hivatalos válasz nem volt). Előbbi változtatások az új fejlemények miatt indokoltak (új Kbt. törvény, 300 m2 alatti lakóépületek bejelentési eljárása). Az előterjesztés egyértelműsítő pontosításokat is tartalmaz, a CsMÉK EFB tapasztalataira alapozva.  Valamennyi  módosító javaslathoz indoklás is tartozik. A Veszprém Megyei Építész Kamara egy hónappal ezelőtt MÉK vezetéshez eljuttatott javaslata – B változatként – beépült a javaslatcsomagba (ellenérvvel együtt), tekintettel arra, hogy van egy pontosító A változat is a módosító javaslatok között.

A MÉK Küldöttgyűlést tart december 2-án, erre a CsMÉK Elnöksége beterjesztette a javaslatot. A MÉK Alapszabály  3.3.5. c.) szerint : A küldöttgyűlés napirendjére kötelező felvenni azt a kérdést, amit a MÉK felügyelő bizottsága, vagy a területi kamara elnöksége, illetve a tagozat vezetősége a küldöttgyűlést megelőző 30. napig bezárólag írásban indítványoz.

Településképi törvény: nem figyeltünk eléggé, vagy így jó ez nekünk? HÁT NEM.

Hatályba lépett július 24-én a településképi törvény. Ez van benne8. § (2) A településkép védelme érdekében
b) az önkormányzat polgármestere (főpolgármester) az építésügyi engedélyezési eljárást megelőzően véleményt adhat a jogszabályban meghatározott építésügyi hatósági engedélykérelemhez (a továbbiakban: településképi véleményezési eljárás),
c) az önkormányzat polgármestere (főpolgármester) településképi bejelentési eljárást folytathat le az építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött és az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységnek sem minősülő építési tevékenységek, reklámelhelyezések és rendeltetésmódosítások tekintetében (a továbbiakban: településképi bejelentési eljárás).

Értjük, ugye? Az van, hogy a területi kamarák, a MÉK, más szakmai szövetségek, helyi önkormányzatok tiltakozása nyomán – miszerint a 300 m2 alatti lakóépületek bejelentési eljárása szakmai kontroll nélküli, így anarchikus lesz a településkép – született településképi törvénnyel (arculati kézikönyvestül, főépítészestül, önkormányzati rendeletestül) adtunk a bizonyos végterméknek egy pofont. Hiszen – a fenti passzusok szerint – a törvény indirekt módon nem vonatkozik a 300 m2 alatti lakóépületekre. Mármint a szakmai kontroll tekintetében. Reklámelhelyezés fontos, egy 100 évig fennálló (300 m2 alatti) lakóépület látványa nem fontos.

Hogy történhetett ez?  Településképi törvény: nem figyeltünk eléggé, vagy így jó ez nekünk? HÁT NEM. Tovább olvasása

To BIM or not to BIM – kérdőíves felmérés a BIM-ről (kérés a tagtársakhoz)

Az építőipari KITT klaszter hálózatfejlesztőjén (Volford László) keresztül kérés érkezett hozzánk, a téma a szakmánkat erősen érinti.

Májusban nagyszabású konferencia lesz Budapesten a BIM-ről (nézetem szerint, mi építészek tulajdonképp ezzel dolgozunk, csak nem használjuk ki a CAD adta lehetőségeket). Az egyik előadó erre a konferenciára történő felkészüléshez kéri a segítséget: „ Egy májusi előadásomra készülök és szeretnék egy felmérést készíteni. A kérdőívvel olyan információkat szeretnék gyűjteni, hogy a kitöltők milyen problémákkal szoktak a saját, a munkájához szorosan kapcsolódó területeken, valamint építőipar egészében találkozni, illetve a saját szemszögükből hogyan látják a BIM helyzetét. Tisztelettel megkérek mindenkit, hogy segítse a felkészülésemet! A kérdőív anonim, személyes adatokra nincsen szükségem. Ha a linket valaki továbbítja az építőiparral valamilyen kapcsolatban lévő ismerősének, azt külön megköszönöm.” Tehát kattintás  a linkre! (cserébe kérjük majd a felmérés eredményét).

https://www.surveymonkey.com/r/LXGBLMW

Kötelező művezetés, tervező felelőssége: MIVAN ?/ MILESZITT?

Lázár János néhány nappal ezelőtti sajtótájékoztatójából úgy tudjuk, hogy: kötelező lesz a tervezői művezetés, ezután a tervező felel a kivitelezés minőségéért(!); 6 alkalommal kell helyszínelnie, és ezért max 180 ezer Ft-ot(!) kérhet. Az egyeztetésre közreadott jogszabály módosítás tervezetében ez benne is van, meg nincs is benne. Akkor most MIVAN? Illetve: MILESZITT? Érdemes ezt körbejárni. Kötelező művezetés, tervező felelőssége: MIVAN ?/ MILESZITT? Tovább olvasása

A CSONGRÁD MEGYEI ÉPÍTÉSZ KAMARA HIVATALOS LEVELE A CSONGRÁD MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA ELNÖKÉHEZ

CSONGRÁD MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA

6721 Szeged, Párizsi krt. 8-12., Pf.: 524

Nemesi Pál elnök részére

Tárgy: etikátlan reklám, állásfoglalás kérése

Tisztelt Elnök Úr, Kedves Nemesi Pál!

Kérem, hogy foglaljon állást a Kamarájuk nevében  egy Győr-Moson-Sopron megyei  kivitelező cég hirdetményéről, mely a delmagyar.hu -val szoros kapcsolatban lévő kisalfold.hu internetes újság reklámfelületén olvasható (lásd csatolva). A CSONGRÁD MEGYEI ÉPÍTÉSZ KAMARA HIVATALOS LEVELE A CSONGRÁD MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA ELNÖKÉHEZ Tovább olvasása

300 m2 alatti lakóépületek bejelentési eljárása: JAVASLAT a káosz kezelésére

A Magyar Építész Kamara elnökségének 2016. január 8-i közleménye megállapítja, a december 15-én elfogadott 2015. évi CCXII. törvény  és az egyszerű bejelentési eljárásról szóló 456/2015 (XII. 29.) Korm. rendelettel hatályba lépett jogszabályokban nem, illetve nem egyértelműen biztosított:

  • az épített környezet védelme, mint közérdek (településkép, utcakép, környezet),
  • az önkormányzatok jogszabályban biztosított joga a településfejlesztésre és településrendezésre
  • a védett környezet megóvása (világörökség, természet- és tájvédelem, országos vagy helyi örökségvédelem),
  • az építészeti-műszaki terv alapján történő kivitelezés, a megvalósítás szakmaisága és szakszerűsége,
  • a tervek építészeti-szakmai kontrollja, az elvárható minőség biztosítása.

A MÉK elnökségi közleményben megfogalmazott javaslat NEM ELÉGSÉGES a problémák kezelésére, egyrészt azért, mert a rapid módon hatályba lépett jogszabályok nem teremtettek egyértelmű joghelyzetet az építtetők, a tervezők és a hatóságok számára.  Másfelől, a kialakult jogi káosz és az ebből következő többféle jogértelmezés visszavonhatatlan károkat, bírósági pereket jelenthet. Emiatt nincs idő további elhúzódó tárgyalásokra, a lehető leggyorsabban lépni kell.

Javaslatunk a következő:

I. ELSŐ LÉPÉSBEN MINÉL ELŐBB SZÜKSÉGES EGY JOGÉRTELMEZŐ ÚTMUTATÓ,  MÁSODIK LÉPÉSBEN PEDIG AZ ALÁBBIAK SZERINTI JOGI KORREKCIÓ – A SZAKMAGYAKORLÓK VÉLEMÉNYÉNEK TÉNYLEGES FIGYELEMBE VÉTELÉVEL –, AMELLYEL A  EGYSZERŰSÍTETT TERVEZÉSI ÉS MEGVALÓSÍTÁSI FOLYAMAT KONZEKVENCIA-RENDSZERE EGYÉRTELMŰVÉ VÁLIK MINDENKI SZÁMÁRA.

II. AZ ÉTV MÓDOSÍTÁS 13.§ (2) PONTJA A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT FIGYELEMBE VÉTELÉT SZŰKÍTI; EZ JOGSÉRTŐ, MERT ELLENTMONDÁSBAN VAN A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYBEN BIZTOSÍTOTT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI, -RENDEZÉSI HATÁSKÖRÉVEL (Ötv-, Étv.); AZ ELLENTMONDÓ TÖRVÉNYI SZÖVEGEZÉSEK MIATT JOGBIZONYTALANSÁGOT IS JELENT. EZÉRT E JOGSZABÁLYHELY MIELŐBBI HATÁLYTALANÍTÁSA SZÜKSÉGES, A JOGREND HELYREÁLLÍTÁSA ÉRDEKÉBEN.

III. ANNAK ÉRDEKÉBEN, HOGY AZ ÉRTELMEZÉSI ZŰRZAVAR NE FOKOZÓDJON AZ ELJÁRÁSOK SORÁN, EGYÉRTELMŰVÉ KELL TENNI – ÉS EZT AZONNAL TERJESZTENI KELL – HOGY  A HATÁLYOS JOG SZERINT AZ ÉPÍTTETŐ KÖTELESSÉGE TOVÁBBRA IS  A KIVITELI TERV KÉSZÍTTETÉSE ÉS AZ ABBAN FOGLALTAK BETARTATÁSA A KIVITELEZÉS SORÁN (191/2009 korm. rend. 7.§). EGYÉRTELMŰSÍTENDŐ, TERJESZTENDŐ AZ IS, HOGY A KIVITELI TERV MINIMUMTARTALMÁT JOGSZABÁLY ELŐÍRJA, A BEJELENTÉSI DOKUMENTÁCIÓTÓL FÜGGETLENÜL (191/2009 korm.rend.  22.§, 312/2012 korm.rend. 8. melléklet  és 191/2009 korm.rend.  1. melléklet).

IV. A TELEPÜLÉSI ARCULAT HARMONIKUS ALAKÍTÁSA ÉS AZ ILLESZKEDÉSI, VÉDETTSÉGI, KARAKTERJEGYI ELŐÍRÁSOK FIGYELEMBE VÉTELE ÉRDEKÉBEN A TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉST KÖTELEZŐVÉ/LEHETŐVÉ KELL TENNI A BEJELENTÉSI ELJÁRÁS ESETÉBEN IS. EZ JOGSZABÁLYI KORREKCIÓT IGÉNYEL; JELENLEG ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSHOZ KÖTÖTT (Étv. 30/C. §).

V. TOVÁBBI KÁROS HATÁSOK VÁRHATÓK AZ ÚJ LAKÁSÉPÍTÉSEK ARÁNYTALAN PREFERÁLÁSA NYOMÁN. AZ ORSZÁG LAKÁLLOMÁNYÁNAK TÖBB MINT EGY TIZEDE NEM LAKOTT. A 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS ADATAI SZERINT A LAKATLAN LAKÁSOK ARÁNYA ORSZÁGOS ÁTLAGBAN 11 %, BUDAPESTEN 13 %! EZZEL AZ ADOTTSÁGGAL IS SZÁMOLNI KELLENE!  ELSŐSORBAN A TELEPÜLÉSEK TÖRTÉNETI RÉSZEIT ÉRINTŐ FOGHÍJASODÁSOK, ÚJABB PAZARLÓ TERÜLETBEVONÁSOK ÉS KÖZMŰVESÍTÉSEK KÖVETKEZNEK A MEGHIRDETETT DOTÁLÁSI LEHETŐSÉGEKBŐL EREDŐEN, TERMÉSZETESEN A LAKÁSPIAC ISMÉTELT MEGROPPANÁSÁRA IS SZÁMÍTANI KELL.

Szeged, 2016. január 12.

CsMÉK munkacsoport

FRISSÍTÉS: A DÉL-DUNÁNTÚLI ÉPÍTÉSZ KAMARA ÖSSZEÁLLÍTOTT EGY ÉRTÉKES ANYAGOT, MELYET MINDENKI FIGYELMÉBE AJÁNLUNK, ÉS AMELY TARTALMAZ:
egy nagyon hasznos és megfontolandó ajánláscsokrot tervezőknek
egy szintén hasznos kérdések és válaszok formájú hasznos anyagot
egy ugyancsak hasznos ajánláscsomagot:

300m2-Kérdések-Válaszok-Szekszárd-Pécs

300 m2-Észrevételek-Javaslatok-Molnár Csaba

300 M2-Felhívás-csapdának túl nagy (1)

MELLÉKLET: Jogszabályi hivatkozások 300 m2 alatti lakóépületek bejelentési eljárása: JAVASLAT a káosz kezelésére Tovább olvasása

Egy kalap alatt (mármint a Nemzeti Mintatervekről, tudomásulvételről, főépítészekről, tervtanácsokról) – vitacikk

Maszek vitacikként adom közre a gondolataimat, ezúttal (ilyet is lehet itt); mert beszélnünk kellene ezekről a dolgokról. Érdekes, hogy se az epítészforum.hu, se a mek.hu szakmai fóruma nem foglalkozik e problémakörrel,  vagy más húsbavágó, érdekközösségünket érintő részletproblémákkal. Sodródunk (vagy  marad a “kocsmai” kibeszélés)?

Tipikusan ambivalens a tervezett kormányzati intézkedés a Nemzeti Mintatervekről. Van benne jó, de benne rejlik a rossz is. Modellezzük, mi történhet. Egy ilyen “típus épület” biztosan 160 m2 alatti lesz, és ez azt is jelenti, hogy ún. tudomásul vételi eljárással kap engedélyt. Biztosan sok építtető fog rámozdulni, hisz gyorsabban, olcsó áron jut a tervdokumentációhoz. Mondjuk 200 eFt lesz egy ilyen kedvezményes árú dokumentáció, ez már elég csábító (Mellékzönge: Ki kapja ezt a pénzt? Az államkincstár? A minisztérium? Az eredeti tervező /jogdíj formájában egy részét/?) Egy kalap alatt (mármint a Nemzeti Mintatervekről, tudomásulvételről, főépítészekről, tervtanácsokról) – vitacikk Tovább olvasása

MÉK Küldöttgyűlés: Alapszabály, Etikai-Fegyelmi Szabályzat, Pénzügyi Szabályzat módosítása

Frissítés: A MÉK Elnökségének döntése alapján április 9-én kerül sor a Küldöttgyűlésre. A MÉK Alapszabály alapján 25 nappal előtte lehet módosító indítványokat (illetve az eddig beérkezettekhez véleményeket) írni. A MÉK Alapszabály (elérés itt) az Etikai-Fegyelmi Szabályzat (elérés itt) és a Pénzügyi Szabályzat módosítása (elérés itt) is napirenden lesz. Módosító indítványokat minden kamarai tag tehet, a CsMÉK elnöksége útján pl. itt, hozzászólással).  A módosító javaslatok, és az ezekre adott vélemények megjelennek majd a MÉK honlapon; nyilvánvalóan befolyásolva a döntést.

Korábban: A MÉK vezetősége az Etikai-Fegyelmi Szabályzat módosítását határozta el. Talán ez a legfontosabb MÉK-szabályzat ; minden szakmagyakorló kollégát érinti. Hiszen az etikus magatartás szabályai szerint kell dolgoznunk, önszabályozó módon. Tehát mindenképp érdemes áttekinteni  a hatályos Szabályzatot. Az eddig összegyűlt módosító indítványokat a területi Etikai-Fegyelmi Bizottságok javasolták, a működési tapasztalataik alapján.  A javaslatokat az  eredeti szöveggel egybedolgozva adta közre az előterjesztő MÉK EFB. Tehát az eredeti szabályzattal egybeszerkesztett módosítási javaslatok itt (áthúzott: törlendő, színes beírás: új szöveg). A CsMÉK EFB módosító javaslata külön, itt szerepel.

Váltóra állítva? – az Építészet ügye a MÉK küldöttgyűlésen és a Kormány előtt

A MÉK január 30-i küldöttgyűléséről (by Kovács Zsófia, MEK.hu) egy rövid velős tájékoztatót  is, és (by Timon Kálmán, Tervlap.hu) egy kellően részletes beszámolót is olvashatunk.  Megtudhatjuk, hogy a fajsúlyos témák – a MÉK stratégiája, az alapszabály és a pénzügyi szabályzat módosítása – mellett lényeges döntés volt a kamarai tagdíj meghatározása is (mellesleg: a CsMÉK küldöttei a többségi véleményt képviselték). Mégis, a jövőnket illetően a legfontosabb fejlemény Füleky Zsolt építészetért felelős helyettes államtitkár (m. v.) napirend előtti felszólalása volt, melyben a nagybetűs Építészet társadalmi beágyazottságát felülvizsgáló kormányzati intézkedés-sor közeljövőbeni életbe lépéséről szólt. A január 30-i Magyar Közlönyben már meg is jelent az 1032/2015. (I. 30.) Korm. határozat (lásd itt!, érdemes áttekinteni), amely összességében meglehetősen reménykeltő, így első olvasatra. Meglátjuk.

Közérdekű polémia tervpályázatokról, esélyegyenlő(tlen)ségről, jogrend(etlenség)ről

Elnöki kívánságra – egyfajta cikkajánlóként – közreadom azt a gondolatmenetet, amelyet hozzászólásként írtam az Építészfórumba a szakmai közéletben “bombaként” induló, Szimbolikus óvás c. cikkről , amely a “tervpályázat kizárólagos nyelve az angol” kiírási szöveget kifogásolta (érdemes elolvasni, lásd itt).  Egy kommentelő kollégától kissé igaztalan kritikát kaptam, ami miatt kénytelen voltam bővebb kifejteni gondolataimat. Összefoglalva: nézetem szerint jogrendünk alapján – a közkeletű vélekedések ellenére – a tervpályázat az bizony egy közbeszerzés, és az esélyegyenlőségre vonatkozó Kbt. szabályokat bizony alkalmazni kell mindenkinek (az Alaptörvényről nem is beszélve). És ezt a jövőben egyértelműsíteni kell, hogy ezen alapelvek érvényesüljenek. A teljes komment szövege:  “…Én tervpályázat hívő vagyok, egyáltalán nem hangulatkeltést akarok, csak (jog)RENDET. Ez akkor állhat csak elő, ha egyértelműek a szabályok, ezeket a jogalkalmazók ismerik, és alkalmazzák. Ha ezeket nem érzékeljük, NA AKKOR GERJED HANGULAT – szinte törvényszerűen. Közérdekű polémia tervpályázatokról, esélyegyenlő(tlen)ségről, jogrend(etlenség)ről Tovább olvasása