Jogszabályfigyelő kategória bejegyzései

Épület-átalakítások: tervek és szakmai kontroll nélkül a bürokráciacsökkentés jegyében / kiviteli tervek tartalma

A december végi jogszabályi változásokkal folytatódott – a bürokráciacsökkentés jegyében – az építéshatósági feladatok körének csökkentése, de ez már együtt jár a tervezési feladatok körének jelentős csökkentésével. Így pl. az épület átalakítások, homlokzat átalakítások építési engedély nélkül kivitelezhetők, helyi védettségtől függetlenül (!), méretkorlát nélkül (!); és függetlenül attól is, hogy tartószerkezetet, homlokzati kiváltót (!) érint-e a változás (lásd itt a 312-es korm.rendelet módosított 1. mellékletét). Ez azt is jelenti, hogy 5,4 m-nél kisebb fesztávú földszintes vagy magasföldszintes, nem lakófunkciójú épület esetén – bármekkora belső átrendezés van, illetve ha kisebb mértékű tartószerkezeti és/vagy egyéb épületszerkezeti változtatás van – nem csak hogy engedélyezési terv nem kell, még kiviteli tervet sem kell készíteni. Ezekben az esetekben építési napló sem kell, sőt felelős műszaki vezető sem (!). És műszaki ellenőr alkalmazása is csak kiemelt jelentőségű ügyekben kötelező. És mindezek hiánya miatt különösen aggályos, hogy saját részre (fogalommeghatározás hiánya miatt ez korlátlanul értelmezhető !) – még szakmunkás bizonyítvány megléte sem kell a kivitelezéshez. Felmerül a kérdés, át van ez gondolva?  Akár igen – ez a rosszabbik változat -, akár nem, mindenképp probléma ez így. (lásd itt 191-es korm. rendelet megfelelő passzusait). Fenti jogszabályi kivonat szerint jelentősen változott a kivitelezési tervek tartalmi meghatározása, de csak általánosan; a jogalkotó a tervezőre bízta ezt (rontva az építtetővel való alkupozíciót), a kamarai szabályzatok figyelembe vételével. MÉK Szabályzat azonban –  mivel a jogalkotó előzetesen nem egyeztetett – nincs erről, ezért a MÉK elnökségének állásfoglalása alapján a korábban érvényes jogszabályi tartalmat kell figyelembe venni. Ez a Neten másutt nem elérhető, de ide kattanva igen! 

Épület-átalakítások: tervek és szakmai kontroll nélkül a bürokráciacsökkentés jegyében / kiviteli tervek tartalma Tovább olvasása

Reklámok

Örökségvédelem: friss jogszabályi változások (van élet a Forster Központ után)

A Kormány hatályon kívül helyezte a 39/2015. (III. 11.)  rendeletet, amely “a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról” szólt. A  helyébe lépő  496/2016. (XII. 28.) kormányrendelet hasonló felépítésű, de  – a törvény szóhasználatának megfelelően – összevont fogalomhasználattal új elnevezést kapott:  “kormányrendelet a  kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról”. A régészeti és műemléki értékekkel kapcsolatosan bizonyos eljárási szabályok megváltoztak, ezek megismerése hosszabb tanulmányozást igényel.  A 378/2016. (XII.2.) kormányhatározattal megszüntetett Forster Gyula Központ helyett (további infó itt)  különféle örökségvédelmi hatósági szervek kijelölése történt meg; és (újra) lesz Műemléki Tanácsadó Testület. Érdekesség, hogy az eddigi örökségvédelmi hatástanulmány kettéválik (tartalmilag is):  települési örökségvédelmi hatástanulmányra és döntéselőkészítő örökségvédelmi hatástanulmányra. Akit érdekel, hogy mi változott, mi nem, itt megtalálja: 496-os-korm-rendelet_a-valtozasok-megjelenitese. Az új eljárási szabályok közül figyelemre méltó  a következő passzus, mely alkalmasint a 300 m2 alatti lakóépület bejelentési eljárásánál is alkalmazható lehetne – miért is nem? -; ez az egyértelmű hatósági magatartás rengeteg problémát megelőzne: “53. § (1) A hatóság a) a védett műemléki értéket érintően a bejelentést jogszerű hallgatással tudomásul veheti, vagy jogszabálysértés esetén a tudomásulvételt megtagadja, és a tervezett tevékenység elvégzését vagy a kialakult szabálytalan állapot fennmaradását hivatalból megtiltja” 

 

Újabb rendeletcunamival módosult: a bejelentési eljárás, az engedély nélkül végezhető építési tevékenység és a kiviteli tervi munkarészek köre, egyes közbeszerzési és tervpályázati szabályok, stb…(frissítés)

Legfontosabb a 482/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet egyes kormányrendeleteknek az egyszerű bejelentés körének kiterjesztésével és az építésügy területén érvényesítendő további bürokráciacsökkentéssel összefüggő módosításáról  Ez a jogszabály a január 1-ével életbelépett, Étv. módosítással párhuzamosan megalkotott végrehajtási “salátarendelet”, mely több kormányrendelet módosítását jelenti. Többek között módosult több szabálypontban a 155/2016-os kormányrendelet a bejelentési eljárásról;  a változások itt külön kiemelve olvashatók.  Változott több ponton a kivitelezésről szóló 191-es rendelet, ezen belül az építészeket és mérnököket egyaránt érintő fontos változás az, hogy módosultak  a kivitelezési dokumentáció  munkarészeinek kötelező esetei, a változást lásd itt.  A hatósági eljárásokról szóló 312-es rendelet is módosult sok-sok szabálypontban, többek között az  1. sz. melléklet is; e szerint tovább bővült az építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek köre! Ez utóbbi változásokat lásd itt: epitesi-engedely-nelkul-vegezheto-tevekenysegek  Egyebek mellett módosult még  az építésfelügyeleti bírság is.

Egy másik “salátarendelet” a 487/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet az egyes közbeszerzési tárgyú kormányrendeletek módosításáról . Ebben  többek között szerepel – sok-sok szabálypontban –  A tervpályázati eljárásokról szóló 310/2015. (X. 28.) Korm. rendelet módosítása, továbbá   A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet módosítása, valamint Az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet módosítása

Még egy friss “sima” jogszabály, amely a szakmánakat érinti, ez a 43/2016. (XII. 30.) MvM rendelet a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények feladásának, ellenőrzésének és közzétételének szabályairól, a hirdetmények mintáiról és egyes tartalmi elemeiről, valamint az éves statisztikai összegezésről szóló 44/2015. (XI. 2.) MvM rendelet módosításáról

Módosult az Étv.: bejelentéses a 300 m2 alatti lakóépületbővítés és átalakítás is

 

Az Országgyűlés a 2016. december 13-i ülésnapján elfogadta a 2016.évi CLXXIII. törvényt “az egyszerű bejelentés körének bővítésére és az építésügy területén érvényesítendő további bürokráciacsökkentésre vonatkozóan az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosításáról.” Vagyis az Étv. legújabb módosításáról van szó. A törvénymódosítás leglényegesebb része, hogy kiterjesztette a bejelentési eljárást a meglévő lakóépületek 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meg nem haladó méretűre bővítésének és a  legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű lakóépület átalakításának – kormányrendeletben meghatározott módon részletezett- esetére. Ez a szabály a műemlék épületekre nem vonatkozik. Ezzel összefüggésben más szabályok is változtak. A törvénymódosítás január 1-től már hatályba is lépett. A törvénymódosítás teljes szövege a következő (kimelve kövér betűtípussal a változást az eredetihez képest): Módosult az Étv.: bejelentéses a 300 m2 alatti lakóépületbővítés és átalakítás is Tovább olvasása

Településképi tv. újra: a reklám korlátozása fontos, az épített környezet alakulása kevésbé

Az országgyűlés módosította  a településkép védelméről szóló törvényt.  Ez a módosítás azonban kizárólag a reklámok és a reklámhordozók elhelyezésének a korlátozásáról szól, a településkép fokozottabb védelme érdekében. A törvénymódosítás gyakorlatilag a törvény kiegészítése egy új fejezettel, amely többek között rögzíti:  a reklám értelmezését és más kapcsolódó fogalmak értelmezését,  a reklám elhelyezésének tilalmát örökségvédelmi területekre, valamint a természet- és tájképvédelmi területekre , a bírságolás lehetőségét és annak mértékét, továbbá a kormány és a települési önkormányzatok felhatalmazását további szabályozásra.

Szakmai szempontból nem lett jobb a törvény, pedig épp a CsMÉK-Elnökség tett javaslatot a törvénymódosításra  közvetlenül a törvényelőkészítő minisztériumnak – a végrehajtási rendelet egyeztetésekor –  annak érdekében, hogy  legyen “visszahozva” a településkép védelme érdekében a szakmai kontroll lehetősége a 300 m2 alatti lakóépületek bejelentési eljárása esetében. ÉS LEGYEN VÉGRE FŐÉPÍTÉSZI HÁLÓZAT  (különben nem működik). Nem fogadták meg, vissza se jeleztek . Pedig  a minisztérium kért fel véleményezésre. A CsMÉK-javaslatot lásd itt: https://csmek.wordpress.com/csmek-velemeny-a-telepuleskepi-torvenyrol-es-vegrehajtasi-rendeleterol/

A törvénymódosítást lásd itt : http://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK16209.pdf

(FRISS) 300 M2 ALATTI ÉPÜLETEK BEJELENTÉSI ELJÁRÁSA HELYRE TÉVE: MÓDOSULT AZ ÉPÍTÉSI TÖRVÉNY

Frissítés: A Magyar Közlöny 64. számában megjelent a 2016. évi XXXVI. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosításáról!  A jogszabály szövege a  http://www.magyarkozlony.hu/ oldalon elérhető. Közvetlenül itt. A törvénymódosítással összefüggő “végrehajtási” kormányrendeletek egyeztetése a végső stádiumban van és megjelenése május közepén várható.

Korábban: A MÉK honlapon néhány napja megjelent közlemény kivonatos ismertetése:

A parlament 2016 április 26-án délelőtt megszavazta az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény újabb módosítását. ( …)2016 januárjának első napjaiban a MÉK értékelte a hatályba lépett törvényt és kormányrendeletet, és ennek eredményeképp tiltakozott, egyeztetést kezdeményezett, és nyilatkozatokba foglalva is kifejtette szakmai véleményét. (…) A területi kamarák és más szakmai szervezetek tájékoztatása és véleményének megismerése mellett, azokkal összhangban konzekvensen képviselte szakmai álláspontját az alapvető kormányzati döntések adta keretek .között. Jelen módosítás összességében helyreállítja a jogbiztonságot, szakmai téren a rendet, a tervezés-kivitelezés-ellenőrzés szakszerűségének kereteit.”

Kötelező művezetés, tervező felelőssége: MIVAN ?/ MILESZITT?

Lázár János néhány nappal ezelőtti sajtótájékoztatójából úgy tudjuk, hogy: kötelező lesz a tervezői művezetés, ezután a tervező felel a kivitelezés minőségéért(!); 6 alkalommal kell helyszínelnie, és ezért max 180 ezer Ft-ot(!) kérhet. Az egyeztetésre közreadott jogszabály módosítás tervezetében ez benne is van, meg nincs is benne. Akkor most MIVAN? Illetve: MILESZITT? Érdemes ezt körbejárni. Kötelező művezetés, tervező felelőssége: MIVAN ?/ MILESZITT? Tovább olvasása

Az egyszerűsített bejelentési eljárás jogrendbe illesztése, változása (FRISS)

FRISSÍTVE! Az Étv. áprilisi módosítása és a júniusi kormányrendelet-saláta új jogi szabályozást eredményezett. Ezzel a 456/2016-ost hatálytalanították, helyébe a 155/2016-os kormány rendelet lépett. Erről a legújabb ezzel kapcsolatos bejegyzések részletesen szólnak honlapunkon.

KORÁBBAN: Január 1-től hatályos a  456/2015 kormány rendelet a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről és egyes építésügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról, amely a korábban deklarált építésügyi intézkedéssorozat szerves része. A kormányrendelet közvetlen jogi előzménye az Étv. december 15-én elfogadott módosítása, amely törvényesen megalapozta ezt az új eljárásrendet (erről a témáról és a kormányzati intézkedésekről korábban már többször írtunk.).

Előbbre léptünk – rendelet a tervezői szolgáltatások közbeszerzéséről

Megjelentek az új Kbt-hez kapcsolódó végrehajtási rendeletek :

320/2015. (X. 30.) Korm. rendelet A közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről 

321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról

322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet Az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól

323/2015. (X. 30.) Korm. rendelet Az egyes közbeszerzési tárgyú kormányrendeletek módosításáról

Lásd a Magyar Közlöny tartalomjegyzékét (első négy sor, rákattanva a kurzur odavisz)

A tervpályázati eljárásokról szóló új rendeletet egy korábbi Közlöny tartalmazza, lásd itt.

Szerkesztői előzetes vélemény: Előbbre léptünk – rendelet a tervezői szolgáltatások közbeszerzéséről Tovább olvasása

Új tervpályázati rendelet – ELSŐ ÉRTÉKELÉS: KUDARC

Frissítés: az újabban közzétett rendeletcsomagban már szerepel a tervezési szolgáltatások közbeszerzésének szabályozása. Ezáltal a helyzet jelentősen javult azáltal, hogy az építészeti tervezésre nézve is rögzítésre került (végre!) az árajánlatok beszerzésének tiltása. Helyébe más lép: az ezzel kapcsolatos előzetes értékelést lásd itt.

Korábban: November 1-től életbe lépett a tervpályázati eljárásokról szóló 310/2015.(X.28.) kormányrendelet – az új Kbt-vel egyidőben -, amely felváltja az eddig hatályosat:

http://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK15161.pdf (lásd 21022. oldal, a tartalomjegyzék 2. sor, rákattanva odavisz )

Szerkesztői előzetes vélemény: Új tervpályázati rendelet – ELSŐ ÉRTÉKELÉS: KUDARC Tovább olvasása

Jogszabályfigyelő : KNE épületekre vonatkozó követelmények (FONTOS!)

Tetszik, nem tetszik, a jogi környezet meghatározza a szakmagyakorlási lehetőségeinket, ez a világon majdnem mindenütt (Európában biztosan) így van. A jogalkotók tevékenysége az élet változásait követi – nekünk pedig a jogi nyelvezetet kell követnünk, ami sok esetben nehézkes, nem közérthető (legalábbis első ránézésre). A jogszabályi változások különösen nehezen követhetők. Ez a bejegyzés – ha beválik, rovat lesz – közérthetően próbál informálni, mi a lényeges, mi a kevésbé lényeges az aktuális építésügyi jogalkotásban.

friss: Az építésügyben (talán) legfontosabb változás a 39/2015 (IX. 14.) MvM rendelet  a 7/2006 TNM rendelet módosításáról. Amely a KNE (közel nulla energiaigényű) épületek szigorított EU-s követelményszintjeit rögzíti, és  ezek teljesítésére  igen közeli határidőket állapít meg. 2018. ill. 2020 dec. 31. után minden épület használatba vételi engedélye csak e követelmények teljesülésével adható. Erre már most fel kell készülni a tervezőknek, potenciális építtetőknek. A MÉK-ben már lezajlott  egy képzés erre vonatkozóan, érdemes lenne ezt országosan is terjeszteni.  Bővebb tájékoztatás ittJogszabályfigyelő : KNE épületekre vonatkozó követelmények (FONTOS!) Tovább olvasása