Bírósági ügyek dokumentumai kategória bejegyzései

A tisztújítás után indult bírósági eljárások publikus anyagai.

Magyar Építész Kamara – A Csongrád Megyei Építész Kamara működése törvényességének helyreállításáról

Magyar Építész Kamara – A Csongrád Megyei Építész Kamara működése törvényességének helyreállításáról.

Tájékoztatás a törvényszéki ítéletről

Kedves Kollégák!

A törvényesség helyreállítására a BM bírósági úton kezdeményezte a Törvényszéknél Felügyelő Biztos kirendelését, mint egyetlen lehetséges jogszerű lépést ebben a helyzetben.

Ma, 2012. december 18-án a Szegedi Törvényszék ítéletet hozott:

Az ítélet – mivel a korábbi Elnökség 3 éve lejárt mandátumából eredően az ezen idő alatti intézkedések, így a Taggyűlések összehívása is jogszerűtlen volt – hatályon kívül helyezi többek között a 2011. decemberi, és a 2012. áprilisi taggyűlési határozatokat is, és felfüggeszti a Kamara minden tisztségviselőjét.

 

Figyelem!

Nem csak a lejárt mandátumú és az utóbb választott tisztségviselőket, de a titkárt is, aki a kamarai törvény szerint kinevezett tisztségviselő. A titkár átmeneti hiányában, a törvényesség helyreállításáig – a BM hamarosan életbe lépő rendelete szerint – a Bács-Kiskun Megyei Építész Kamara jár majd el kamarai közigazgatási ügyekben, többek között a tervezői jogosultság meghosszabbításában is (erről később külön tájékoztatást adunk).

 

A Törvényszék ítéletében kirendeli a Csongrád Megyei Építész Kamara Felügyelő Biztosát, Szalay Tihamér kolléga személyében. Aki több éve a MÉK Etikai és Fegyelmi Bizottságának elnöke.

A törvényességet kizárólag a Taggyűlés állíthatja helyre, ezért elsődleges fontosságú annak mielőbbi összehívása!

Reméljük, hogy a bíró döntését valóban elfogadják azok a kollégák is, akik mindeddig a pereskedésben hittek, és többször, több helyen is deklarálták, hogy ebben az ügyben kizárólag a bíróság dönthet! Reméljük azt is, hogy korábban ismételgetett kijelentésüknek megfelelően, a továbbiakban valóban nem szándékoznak időt húzni.

Ma tehát megszületett a döntés, így – ha most az egyszer tartják a szavukat a pereskedésre felesküdött kollégák – január elején már munkába állhat a Felügyelő Biztos! Addig is kötelességünk tájékoztatással szolgálni, melyre elsődlegesen a működő WEB oldalunkat szánnánk (https://csmek.wordpress.com/).

Ezekkel a viszonylagos, de a kiutat megcsillantó “jó” hírekkel kívánunk minden Kollégának boldog, meghitt Karácsonyi Ünnepeket és egy sikeres(ebb) Új évet!

Az utóbb választott “felfüggesztett elnökség” nevében: Szemerey Márta

Fellebbezés a CsMÉK vezetősége nyilvántartásának módosítása tárgyában

Dr. Gáts Andrea

Ügyvéd, kodifikációs szakjogász

 Gáts Ügyvédi Iroda

7400 Kaposvár, Múzeum u. 2. Tel./fax.: 82/512-829, mobil: 06309937657

E-mail: dr.gatsandrea.ugyved@t-online.hu

 

Szegedi Ítélőtábla

 Hivatkozott elsőfokú ügyiratszám: 10. Pk. 60.273/1996

Hivatkozott másodfokú ügyiratszám: Pkf.III.20.401/2012

 

Tisztelt Ítélőtábla!

A Szegedi Törvényszék által a 1218 sorszám alatt bejegyzett Csongrád Megyei Építész Kamara nyilvántartásának módosítása iránti ügyében a fenti ügyiratszámon /23 sorszámon meghozott, elutasító végzés ellen, alulírott Kérelmező, meghatalmazott jogi képviselőm útján a törvényes határidőben az alábbi

 f e l l e b b e z é s t

 terjesztem elő.

 Kérem, hogy a fent hivatkozott végzést az elsőfokon eljárt bíróság a Pp. 155. § (3) és 257. § (1) bekezdései alapján saját hatáskörben változtassa meg, ennek hiányában kérem, hogy a T. Ítélőtábla Pp. 258. § alapján a fellebbezéssel megtámadott végzést helyezze hatályon kívül, egyben az elsőfokú bíróságot ismételten utasítsa a peren kívüli eljárás folytatására és újabb határozat meghozatalára az alábbi tényállás és jogi indokok alapján.

 Alulírott kérelmező 2012. május 16. napján kérelmet nyújtott be képviselőváltozás nyilvántartásba vétele iránt, tekintettel arra, hogy a kamara tagjai 2012. április 12. napján megtartott taggyűlésükön a szervezet képviselőit megválasztották. Változás-átvezetés iránti kérelméhez csatolta a jogszabályban meghatározott mellékleteket, köztük különösen a kamara 2012. április 12. napján megtartott taggyűlésének jegyzőkönyv-kivonatát. Ez utóbbi okiratból egyértelműen megállapítható, hogy a tisztségviselők megválasztása teljeskörűen megtörtént, a taggyűlés a hiányzó tisztségviselők megválasztását követően határozatával megerősítette és elfogadta az eredeti és folytatólagos tisztújítás választási eredményét is.

 Az elsőfokú bíróság a 14. sorszámú végzésével a változásbejegyzés iránti kérelem elbírálását a Szegedi Törvényszék előtt folyamatban levő per jogerős befejezéséig felfüggesztette, mely végzés ellen alulírott kérelmező a T. Címhez fellebbezést terjesztett elő. A Szegedi Ítélőtábla a fellebbezést megalapozottnak ítélve a fent hivatkozott másodfokú ügyiratszámon /2 sorszámú végzésével az elsőfokú határozatot hatályon kívül helyezte, egyben a bíróságot az eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította.

A másodfokú döntést a Szegedi Törvényszék 2012. szeptember 12-én adta postára részünkre, egyben ugyanazon napon meghozta jelen fellebbezéssel megtámadott végzését, mellyel hiánypótlás elrendelése nélkül a változásbejegyzési kérelmet elutasítja.

 Álláspontunk szerint az elsőfokú végzés jogszabályt sért és megalapozatlan, egyben az alábbi indokaink alapján.

 A Szegedi Ítélőtábla másodfokon meghozott döntésében többek között rámutatott arra, hogy a nyilvántartásban szereplő adatok változásának átvezetését a civil szervezet képviselője kérheti. E körben meghivatkozta a BDT 2010. évi 2260. számú jogesetet, azonban jelezte, ettől kivételesen és abban az esetben lehet eltérni, ha:

 a.) a volt képviselő akadályoztatott, vagy

b.) a szervezet folyamatos működése veszélyben van.

 A másodfokú döntés észrevételezte továbbá, hogy az elsőfokú bíróság nem vizsgálta annak indokoltságát, miért az újonnan megválasztott képviselő adta a taggyűlési határozatok alapján történő változások bejegyzési eljárására a jogi képviselő részére a meghatalmazást.

 Jelen esetben már a másodfokú eljárásban is vizsgált körülményekből egyértelműen megállapítható volt, hogy a nyilvántartásba egyelőre még bejegyzett korábbi elnök mandátuma 2009. évben lejárt. A korábbi képviselő tehát akadályozva van a meghatalmazás aláírásában tekintettel arra, hogy a Kamtv. szerinti mandátuma 2009-ben megszűnt. Ezen felül e korábbi elnök nyilvánvalóan akadályozza a változás bejegyzés iránti eljárást is hiszen – mint az a másodfokú döntés indokolásából is megállapítható – érdemi ellenkérelmet nélkülöző beadványt nyújtott be ennek érdekében. Jelen esetben tehát úgy tekinthetjük, hogy a változás-bejegyzés iránti kérelem tárgyában – mint ellenérdekű fél is – a meghatalmazás aláírásában akadályoztatva van. Hiszen az új tisztségviselők bejegyzésének napjától kénytelen és köteles lenne lefolytatni a mindeddig megtagadott pénzügyi és adminisztratív átadás-átvételt. Ugyanakkor e magatartásával a volt elnök, akinek elnökségi tagjai azóta lemondtak, a szervezet legfőbb szervének döntése alapján történő törvényes és folyamatos működését veszélyezteti és akadályozza.

 A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróság a másodfokú végzésben foglalt iránymutatásokhoz kötve van. Jelen esetben ez a kötöttsége az elsőfokú bíróságnak az elutasító végzés meghozatala időpontjában is fennállt. Ennek ellenére nem vizsgálta az iránymutatásban már vizsgált, és részére külön meghivatkozott, a meghatalmazás körülményeire okot adó kivételes indokokat, nem biztosított kérelmezőnek lehetőséget a csatolt meghatalmazás keletkezési körülményeinek tisztázására. Amennyiben az elsőfokú bíróság kizárólag a volt elnök képviseleti jogosultságát ismerné el, úgy a kérelmező Csongrád Megyei Építész Kamara figyelmét kellett volna felhívnia arra, hogy a meghatalmazást álláspontja szerint a kamara képviseletére jogosult korábbi elnöktől kell beszereznie. Jelen esetben még ez sem történt meg.

 A fenti eljárásával álláspontunk szerint az elsőfokú bíróság lényeges eljárási szabályt sértett, amikor a másodfokú bíróságnak a megalapozott döntéshez szükséges iránymutatásai figyelmen kívül hagyásával a határozat kézhezvételének napján azonnal döntött. Ezen lényeges eljárási szabálysértés az elutasító végzés megalapozatlanságát eredményezte, tekintettel arra, hogy a Szegedi Ítélőtábla végzésében jelzett bizonyítás, miszerint vizsgálja meg, hogy kivételesen elfogadhatók-e jelen ügyben a meghatalmazás keletkezésének körülményei – nem folytatta le. Bár e kérdés az ügyben becsatolt iratokból is megállapítható, a bíróságnak lehetősége lett volna a Cnytv. 30. § (2) bekezdése alapján hiánypótlást elrendelni, amennyiben a bizonyítás álláspontja szerint e körben a rendelkezésre álló iratokból nem folytatható le.

 Ugyanakkor az elsőfokú bíróság indoklásában tévesen jelölte meg a döntésének alapjául szolgáló jogszabályhelyet, tekintettel arra, hogy a Cnytv. általa meghivatkozott 29. § (1) bek. b.) pontja alkalmazásának jelen ügyben nem volt helye, ez alapján a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül, hivatalból elutasítani nem lehetett volna. Jelen eljárásban a kérelemhez ugyanis a meghatalmazást csatolták, és nem merült fel a törvény 20. § (1) bekezdésében foglaltak hiánya sem. A csatolt meghatalmazás keletkezésének körülményeit pedig az elsőfokú bíróságnak a másodfokú döntésben foglalt iránymutatás szerint érdemben vizsgálnia kellett volna.

 Itt hívnánk fel a figyelmet arra, hogy a változás-bejegyzéssel érintett szervezet köztestület, amelynek létrehozását A tervező és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény (továbbiakban: Kamtv.) rendelte el. E törvény sajátosan rendelkezik a kamara, mint köztestület képviselőjének megbízatásáról. E körben a törvény 22. § (1) bekezdése kimondja: „a tisztségviselő megbízatása megszűnik a tisztségviselő … d.) megbízatásának időtartamának lejártával”.  Jelen esetben a sajnálatosan még mindig nyilvántartásba bejegyzett korábbi elnök megbízatása lejárt, a szervezet feletti képviseleti joga a Kamtv. erejénél fogva több éve megszűnt. Jelenleg pontosan ez eredményezi a Csongrád Megyei Építész Kamara működőképtelenségét.

 Amennyiben a bíróságok a köztestületekre vonatkozó törvényi szabályozás figyelmen kívül hagyásával, kizárólag a. BDT 2010. évi 2260 sorszámú döntvény alapján bírálnák el a képviseleti jogosultságot, úgy egy jogilag és a gyakorlatban is megoldhatatlan, exlex állapotot jelentő patthelyzet teremtődne. Ilyen körülmények között ugyanis bármely korábbi leköszönő, visszahívott, vagy lejárt mandátumú elnök rosszhiszeműen akadályozhatja a szervezet legfőbb szerve döntésének végrehajtását, a tagok által megválasztott új tisztségviselők hivatalba lépését. E körben hívnánk fel a figyelmet arra a párhuzamra, miszerint a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályozásnál, a jogszabály egyértelművé teszi azokat a jogkövetkezményeket, amelyek a határozott időtartalmú ügyvezető megbízatásának lejártakor alkalmazandók. A civil szervezetekre vonatkozó eljárási szabályok e körülményről kifejezetten nem rendelkeznek, de álláspontunk szerint ezek helyes jogértelmezése mellett volna lehetőség a rosszhiszemű visszaélések megelőzését szolgálni, és a taggyűlés, mint legfőbb szerv határozatában foglaltakat nem felülbírálva a peren kívüli eljárást lefolytatni.

 Ismételten hangsúlyozzuk, hogy a több éve rendszeresen befolyó tagdíjakból törvényellenesen, taggyűlés összehívása nélkül, elfogadott költségvetés és beszámoló hiányában gazdálkodó, lejárt mandátumú tisztségviselők által irányított szervezet jelenleg működésképtelen, hiszen a változásbejegyzési eljárás lefolytatása nélkül a korábbi elnök már nem, az újonnan megválasztott pedig még nem jogosult a szervezet képviseletére. Így nem történhetett meg a pénzügyi átadás-átvétel, az adminisztráció és az iratok átadása és a soron következő taggyűlés sem lesz abban a helyzetben, hogy az ezzel kapcsolatos beszámolót megismerhesse, az időszaki részköltségvetést elfogadja.

 Ez az exlex állapot nem tartható tovább, szabálysértési és büntetőeljárást vonhat maga után, hiszen a területi kamarák gazdálkodásáért a már hivatkozott Kamtv. alapján annak elnöke felelős. A lejárt mandátumú elnök évek óta nem hívott össze taggyűlést, elvonva annak törvényben biztosított kizárólagos hatáskörét, miszerint a területi kamara éves tevékenységének, költségvetési tervének, és éves költségvetési beszámolójának, elfogadására a taggyűlés jogosult. Nem biztosította továbbá 2009. évtől azt, hogy mandátumának lejártát megelőzően a taggyűlés új tisztségviselők, vagy a régiek újraválasztásával gondoskodhassék a szervezet működőképességének fenntartásáról.

 Az elsőfokú eljárásban meghatalmazást adó, a CSMÉK újonnan megválasztott elnöke, egyébként a kamara korábbi Felügyelő Bizottsági elnöke, akit a tagság éppen azért ruházott fel bizalommal, mert alkalmasnak találta arra, hogy jelen helyzetben feltárja a pénzügyi és adminisztrációs problémákat, és megtegye a szükséges intézkedéseket, ezek elhárítása és taggyűlés elé terjesztése érdekében.

 Ugyanakkor felhívnánk a T. Bíróság figyelmét, hogy a CSMÉK a már hivatkozott kamarai törvény erejénél fogva közigazgatási és önigazgatási jogkörben folyamatosan eljár. Ezen eljárási kötelezettségüket a már megválasztásra került tisztségviselők mindaddig nem tudják ellátni, amíg a lejárt mandátumú 2005-ben megválasztott elnök és titkára a pénzügyi és adminisztratív átadás-átvételi eljárást megtagadja, hivatkozva a bírósági változás-átvezetés hiányára.

 A kamarai törvény szerint a választott tisztségviselői megbízatást a választás keletkezteti, a bírósági bejegyzés csupán deklaratív, vagyis egyes, a tisztség gyakorlásához fűződő jogok formálisan csak ezt követően gyakorolhatók. Külön, kifejezett rendelkezésben (Kamtv. 22. § (1) bek. d.) pontja) fogalmazza meg azonban azt is a törvény, hogy a választott tisztségviselő megbízatása megszűnik időtartamának lejártával. Sem a törvény, sem a CSMÉK alapszabálya nem tartalmaz rendelkezést az ún. ügyvezető elnöki tisztség intézményére, amelyet Tarnai úr jelenleg „ellát”. A nyilvántartásban a négy éves mandátum lejártát követően való bejegyzésük fenntartása azonban megakadályozza a választással létrejövő új tisztségek viselőinek rendeltetésszerű joggyakorlását, figyelemmel arra, hogy a lejárt mandátumú, de még nyilvántartásban szereplő elnök nem létező jogkörével él. 

 Kérjük tehát, hogy a T. másodfokú Bíróság döntésében ismételten adjon részletes iránymutatást az elsőfokú bíróság számára a fenti tényállás alapján a változás-átvezetésre irányuló eljárásban szükséges képviseleti jogosultság körében, különös tekintettel arra, hogy az általa is meghivatkozott BDT 2010. évi 2260 sorszámon alapjául szolgáló tényállás több vonatkozásban is eltér a jelenlegitől:

a.) nem külön törvénnyel létrehozott és a tisztségviselőkre megalkotott speciális szabályokat tartalmazó kamarai törvénnyel szabályozott szervezetről volt szó,

b.) azon jogeset alapszabály-módosítására és az ezzel kapcsolatos közhasznú jogállás törlésére vonatkozott, nem tisztségviselő változásra, e körben pedig különösen nem lejárt mandátumú, törvény szerinti elnöki megbízatással már nem rendelkező képviselő volt a nyilvántartott.

Álláspontunk szerint, ha az elsőfokú bíróság a másodfokú végzés indokolásában foglalt iránymutatás figyelembevételével a tényállást pontosabban feltárja az elsőfokú eljárás folytatásának és az érdemi döntés meghozatalának lett volna helye.

 Jogi képviselő meghatalmazása az eljárás megindítása iránti kérelemhez csatolásra került.

 Kaposvár, 2012. október 1.

                                                             Tisztelettel

                                                                                                 Dr. Gáts Andrea

                                                                                    Ügyvéd, jogalkotási szakjogász

                                                                       Kérelmező jogi képviseletében eljárva