Pantheon kategória bejegyzései

az emlékezés oldalai

Magyar Arany Érdemkereszt – Kiss Lajos elismerése

Áder János köztársasági elnök úr a Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozata kitüntetést adományozza:

Magyar Arany Érdemkereszt – Kiss Lajos elismerése Tovább olvasása

Reklámok

Ezüst Ácsceruza díj az építészetért végzett televíziós szerkesztői-műsorvezetői tevékenységért

“Pacsika Emília nyerte 2016-ban a Honi Művészetekért  Alapítvány egyik EZÜST ÁCSCERUZA különdíját azon tevékenységért, amellyel a Dél-Alföldön élő, országosan ismert, vagy kevéssé ismert építészek, várostervezők alkotásainak és tervezői hitvallásának bemutatásával az építészet népszerűsítése érdekében kifejt.” “A díj szélesebb érdeklődésre számot tartó sajtóorgánumokban megjelent publicisztikai tevékenységért adható, amely hozzájárul a hazai építészeti értékek és a hazai építőiparral kapcsolatos bármely terület eredményeinek népszerűsítéséhez, s egyben képviseli a minőségi újságírást.” A beérkezett javaslatok alapján évente ítéli oda a díjat a Bíráló Bizottság, amely a MÉK,  a MUT, az ÉTE, a MÉSZ, a BÉK, az MMK, az Alapítvány, az Építészfórum, és az Építőművészet vezető személyiségeiből áll.  (A BB a TiszaPart TV stúdióvezetője felterjesztésére ítélte oda a díjat, amely tévében a CsMÉK által is támogatott “Kerengő” és “Apszis” c.  építészeti műsorok futottak). Pásztor Erika Katalina laudációja itt olvasható: http://epiteszforum.hu/ezust-acsceruza-kulondij-pacsika-emilia-meltatasa  Ezüst Ácsceruza díj az építészetért végzett televíziós szerkesztői-műsorvezetői tevékenységért Tovább olvasása

Csongrád Megye Építészetéért Díj: az ezévi díjazottak és a sajtóvisszhang

A CsMÉK Elnöksége  a “Csongrád Megye Építészetéért” díjat  az alapítás évében, 2016-ban két személyiségnek, Dusha Béla fotóművésznek és Stifán Sándor építészmérnöknek ítélte oda, a szakmai szervezetektől és kamarai tagoktól beérkezett javaslatok (8) alapján. A javaslattételre vonatkozó felhívást korábban a helyi lapok mellett az építészfórum is meghirdette. A díjak átadása rövid ünnepség keretében a Megyeházán zajlott,  az Építészet Világnapja alkalmából, a helyi sajtó nyilvánossága előtt. Az esemény jelentős publicitást kapott; úgy tűnik, emelkedett a szakma presztizse, az eredeti beszámolók és másodközlések alapján ez megállapítható (kiemelt fotó: Kovács Ferenc). Íme: Csongrád Megye Építészetéért Díj: az ezévi díjazottak és a sajtóvisszhang Tovább olvasása

Meghívó Novák István DLA építész emléktáblájának avatására

Novák Péter építészmérnök kolléga kérését tolmácsolva hirdetjük meg Novák István DLA építész  emléktáblájának avatásáról szóló meghívást, amely  október 21-én, pénteken esedékes. Részletek itt:

megvivo_novak_istvan_emlektabla_avatas-2

“Csongrád Megye Építészetéért” Díj ünnepélyes átadása 2016.X.6-án, az Építészet Világnapja alkalmából

Friss:  Az Építészeti Világnap alkalmából, a Megyeháza Csongrád termében (Szeged, Rákóczi tér 1.), 15.00-kor kerül sor – ünnepélyes körülmények között – a Csongrád Megye Építészetéért” díj átadására.

Korábban:   Kamaránk megalapította a „Csongrád Megye Építészetéért” díjat, melyet kétévente ítélünk oda az arra érdemes személynek, vagy közösségnek. Nem titkolt szándékunk ezzel az – a tevékenység elismerése, propagálása mellett -, hogy ezzel is felhívjuk a figyelmet az épített környezet minőségének fontosságára, növeljük szakmánk társadalmi megbecsültségét. A Díj nyitott, nem csak építészek kaphatják.  “Csongrád Megye Építészetéért” Díj ünnepélyes átadása 2016.X.6-án, az Építészet Világnapja alkalmából Tovább olvasása

Dobó László okleveles építőmérnök 1952 -2015

NEKROLÓG

Dobó László építőmérnök, címzetes iskolaigazgató 1952-ben született Pusztamérgesen; a család 1960-ban költözött Szegedre. 1970-ben érettségizett a Vedres István Építőipari Szakközépiskolában magasépítő technikus szakon, majd a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett szerkezetépítő mérnöki diplomát 1977-ben. Alma materében 1994-ben mérnök-tanári diplomát, majd 2004-ben közoktatási vezető diplomát is szerzett. Kezdő tervezőként a CSOMITERV-nél helyezkedett el, később csoportvezető munkakörben dolgozott. 1982-től magán tervező-beruházó irodát vezetett; számos szegedi és Csongrád megyei családi és társasház, valamint ipari épület fémjelzi építészeti munkásságát. 1986-ban volt tanára, Németh Olivér nyugdíjba vonulása után kezdett tanítani a Vedresben. 1998-tól műszaki igazgatóhelyettesként, 1999-től pedig igazgatóként irányította az iskolában folyó oktató-nevelő munkát. A szakmai tantárgyak oktatása mellett nagy hangsúlyt fektetett az iskola számítógép-parkjának fejlesztésére. Nevéhez fűződik a Vedres iskolaépületének 2006-tól 2008-ig tartó felújítása, melynek során a 112 esztendős épület rekonstrukciója és bővítése 740 millió forintból valósult meg, egy több mint 1800 négyzetméteres új épületrész kialakításával. Közoktatási szakértőként elsősorban a szakképzéssel összefüggő feladatokban vett részt. Iskolai munkája mellett magántervezőként továbbra is tevékenykedett, és több kollégának önzetlenül segített az otthonteremtésben. Iskolai munkája mellett aktív közéleti tevékenységet folytatott: 1970 óta a dóm kórus tagja volt, 1994 óta a Szeged-Belvárosi Római Katolikus Egyházközség egyházközségi képviselőtestületének tagja, majd 1999 óta világi elnöke. Az Egyházművészeti Tanács, a Templomokért Alapítvány, valamint a Szent Lúcia Alapítvány kuratóriumi és tanácsadó testületi tagjaként is dolgozott. Az Építőipari Tudományos Egyesületnek 46 évig volt tagja, emellett a Csongrád Megyei Építész Kamara, valamint a Csongrád Megyei Mérnök Kamara is tagjai között tudhatta. Munkásságát ÉTE Érdeméremmel, Alpár Ignác- és Éneklő Ifjúságért-díjjal ismerték el.

Emlékét kegyelettel megőrizzük, nyugodjon békében!

Somoskövi Sándor okleveles építészmérnök 1946 -2015

Somoskövi Sándor okleveles építészmérnök 1946 -2015

NEKROLÓG

Somoskövi Sándor, a Vedres István Szolgáltatási Szakképző Iskola nyugalmazott mérnök-tanára, grafikusművész, vedreses diákként indult. 1946-ban született Jánoshalmán, majd a Vedresben érettségizett 1966-ban. 1971-ben diplomázott a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karának Középület-tervezési Tanszékén. Építész pályáját Jánoshalmán kivitelezőként kezdte, majd Szegeden folytatta tervező vállalatoknál. Jelentősebb megvalósult épületei: városi sportcsarnokok Füzesgyarmaton és Jánoshalmán, valamint a piliscsabai campus kollégiumépülete. Építész munkásságáért az ÉVM és a Művelődési Minisztérium Kiváló Munkáért kitüntetésben részesítette. 1998-tól 2006-ig, nyugdíjba vonulásáig tanított a Vedresben. Tanítványai először megrettentek szigorától, de hamar megszerették kedves, közvetlen egyéniségét és kitűnő humorát. Képzőművész élethivatása szakmai pályafutásával együtt indult. Középiskolai évei alatt kedves tanára, Szili Török Dezső szegedi festőművész műtermében akvarellfestést és alakrajzot tanult, Masznyik Iván festőművész irányításával rajz stúdiumokat végzett, Kákonyi mesternél mintázást, Nemcsics professzornál színdinamikai és tér-sík kompozíciós tanulmányokat végzett. Az utóbbi 30-40 évben számos egyéni és csoportos képzőművészeti kiállításon vett részt hazánkban, Romániában, Olaszországban, Ausztráliában, Svédországban, Norvégiában és Dániában. Tavaly januárban nagysikerű életmű-kiállítást rendezett az EDF Démász Galériában; biztos rajztudással és nagy műgonddal készített grafikái és akvarelljei egész képzőművészeti munkásságát bemutatták.

Emlékét kegyelettel megőrizzük, nyugodjon békében!

 

FRISS HÍREK, AKTUALITÁSOK

A Vedres-emlékév keretében Vedres István halálának 185. évfordulójára emlékezünk 2015. november 4-én (szerda) 11.00 órakor, a város főmérnökének Belvárosi temető III. parcellájában lévő síremlékénél.

Megemlékező beszédet mond: Dr. Ozsváth Gábor néprajzkutató, közreműködik a Vedres István Építőipari Szakközépiskola diákja.

Koszorúznak Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Vedres-Emlékbizottság mellett a Csongrád Megyei Mérnöki Kamara, a Csongrád Megyei Építész Kamara, valamint a Csongrád Megyei Urbanisztikai Egyesület vezetői.

A megemlékezésre szívesen várjuk az érdeklődőket.

Schulcz Péter CsMÉK elnök

VEDRES ÉV (képes beszámoló): Emlékülés, díjátadás, koszorúzások

A szervezők tudatos szándéka szerint szeptember 22-én, Vedres István születése után napra pontosan 250 évvel zajlott az Emlékülés, közismert személyiségek részvételével a szegedi Városházán, a kiadott program szerinti előadásokkal,  és az idén alapított Vedres díjak átadásával  Gratulálunk a díjazottaknak: Szemerey Mártának, Bertalan Sándornak, Dr. Kováts Gábornak, Mura Mészáros Józsefnek (a plakett alkotója Szemerey-Kiss Balázs). Az Emlékülést követően a nagy előd szobrainál (a Dóm téri Pantheonban, a Vedres-Szakközépiskolában, és a Maros torkolatánál lévő Vízügyi Történeti Emlékhelynél) koszorúzások zajlottak. Emlékkiállítások nyíltak a Vedresben és a Somogyi könyvtárban. A részletes sajtóbeszámolók itt és itt olvashatók.

2015 – Vedres István emlékév

250 éve született Vedres István, a tősgyökeres szegedi “kultúrmérnök”. Polihisztorként tisztelhetjük, hiszen tárgyiasult mérnöki, építészeti alkotásai mellett tudományos munkássága és közírói tevékenysége is kiemelkedő értékkel bír. A Csongrád megyei  szakmai szervezetek – az Urbanisztikai Egyesület, a Mérnöki Kamara, és az Építész Kamara kezdeményezésére, Szeged M. J. Város Közgyűlése március 27-én tartott ülésén a 2015-ös évet Vedres István Emlékévvé nyilvánította (az elődünket részletesebben méltató alpolgármesteri előterjesztés itt megtekinthető), és 6 tagú emlékbizottságot nevezett ki az emlékévhez kötődő események szervezéséhez. A kezdeményezőkhöz ismert szegedi intézmények, szervezetek csatlakoztak, és szerepet vállaltak a rendezvények megvalósításában. A Vedres Emlékév tervezett éves programja itt olvasható (egyes programpontok még pontosításra szorulnak, a változásokat frissítjük). A “színházcsináló” Vedrest bemutató, április 10-i nyitó rendezvény meghívója itt érhető el. A szakmai közvélemény elsősorban vízépítő mérnökként ismeri, de ez csak egy szelete a mérnöki tevékenységének. Honlapunkon az építész Vedres István munkásságát mutatjuk be, vagyis azokat a szegedi épületeket, amelyek – mint tervező, és/vagy kivitelező mérnök – hozzá kötődnek.

2015 – Vedres István emlékév Tovább olvasása

2014 “A MAGYAR ÉPÍTÉSZET ÉVE” – EMLÉKEZÉS JELES ÉPÍTÉSZEINKRE / cikkajánló

A SZEGED folyóirat októberi számában jelent meg az a cikk, amelyet a helyi lokálpatrióták mellett minden építész kolléga szíves figyelmébe is ajánlunk. Az apropó az, hogy 200 éve született Ybl Miklós, a talán legismertebb építészünk, akinek a megyében is van alkotása. «Az idei emlékév kivételes és ritka alkalom, amely egyebek mellett alkalmat és lehetőséget kínál az építészeti közbeszédre, közírásra. Például arra, hogy megemlékezzünk Szeged néhány „kerek évfordulós” jeles építészéről és kiemelkedő alkotásaikról, az épületek sorsáról, utóéletéről. Illendő, hogy a helyi alkotókon kívül idézzük fel a városhoz kötődő, értékes alkotásaikkal „nyomot hagyó” építésztervezők munkásságát is.» – írja a szerző (Kiss Lajos várostervező építész), aki hozzájárult a másodközléshez. Az építészettörténeti ismereteinket bővítő írás itt (is) olvasható.  A cikkből kiemelve és sorba szedve, lássuk kikről is van szó: 2014 “A MAGYAR ÉPÍTÉSZET ÉVE” – EMLÉKEZÉS JELES ÉPÍTÉSZEINKRE / cikkajánló Tovább olvasása

“Felelősek vagyunk egymásért” – Pászti-Tóth Gyula építőmérnök (1942-2014) emlékére

Nem volt építész. Nem volt gyakorló tervező mérnök. Mégis, Kamaránk megbecsült tagja lett. Szakmai pályája Csongrád városában indult, ahol kezdetben a kivitelezésben szakmunkásként dolgozott; majd a diploma megszerzését követően építési vállalkozásba kezdett. Amely később családi vállalkozássá alakult – szintén építőmérnök fia és építész veje bevonásával – tervezési munkákat is felvállalva; innen ered a kamarai kötődés. A személyes kapcsolatokat fontosnak tartotta. Alapvetően közösségi ember volt, talán a nehéz életkörülményekből való indulásának köszönhetően. Kapcsolatteremtő képessége, sajátos humora, közvetlensége közismert volt.  Közösségben gondolkodott; a rá oly jellemző társadalomtudata vitte a politikai pályára is, még a rendszerváltás hőskorában. Csongrád város önkormányzati képviselője, majd Csongrád megye Közgyűlésének alelnöke lett; ahol is a településfejlesztés és a területfejlesztés ügye tartozott hozzá. Ezeket a szakterületeket valódi Ügynek tekintette – egészen haláláig -, ismerői körében ügyszeretete legendás volt. Egyéb társadalmi megbízatásokat is szívesen vállalt (többek között mint a Progress Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Kuratóriumának elnöke). Később – a zavarosabbá váló politikai közéletet felhagyva – végérvényesen az építőipari magánvállalkozás kötötte le, amely építészeti tervezéssel, építéskivitelezéssel, településfejlesztési tervezéssel foglalkozott. Személyiségéből adódik, hogy ő lett az, aki a Csongrád  Megyei Építész Kamara előző zavaros időszaka tisztázásának ügyét felvállalta. Az Ad-hoc Vizsgáló Bizottság elnökeként lelkiismeretes, alapos feltáró munkát végzett, és erről tárgyilagos tájékoztatást adott a Kamara tagsága számára. „Felelősek vagyunk egymásért” – indokolta akkor hozzáállását a beszámolóban. Váratlan halálával űr maradt utána, a megkezdett munka (egyelőre) bevégzetlen maradt. A státusz betöltése előbb- utóbb  megtörténik, a személyiség azonban nem pótolható.

Megemlékező beszédek, írások Borvendég Béláról (frissítve márc.11.)

A CsMÉK delegációja is elkísérte  Borvendég Bénit utolsó útjára március elsején. Az óbudai temetőben Zákányi Ildikó egy szép egyházi énekkel búcsúzott tőle a gyászoló közönség előtt. Ezt megelőzően, az óbudai barokk templomban rendezett szertartáson a MÉSZ nevében Marosi Miklós, Kamaránk nevében pedig Vesmás Péter, valamint Sipos György búcsúztatta volt  tagtársunkat. Az egykori mesterre emlékező beszédeik itt olvashatók: U levél BéninekKoczor György közvetlen hangvételű búcsúzó írása – amely, alcímadása szerint egy “levélféle Eszterhez és Zsuzsához”, a Szegedtől távolba került Borvendég-lányokhoz – a  SZEGED folyóirat friss februári számában jelent meg (lásd itt); elolvasását ugyancsak ajánljuk. Vadász György eredetileg a MÉSZ honlapján publikálta artisztikus megemlékező írását; kérésünkre volt szíves hozzájárulni, hogy megjelentessük, így közvetlenül itt is olvasható: Vadász György, Borvendég Béninek (kézírásos) és Vadász György, Borvendég Béninek (gépelt)

Borvendég Béla emlékezete (Budapest 1931 – Szeged – Budapest 2014)

Megint elment egy nagy Guru, akit gyászol az egész építész szakma.

Béni bátyánk egyetemi évei után szinte azonnal szegedi polgárrá vált, Ybl díját és Kossuth díját is szegedi építészként kapta. Csak nyugdíjba vonulása után, 2005-ben költözött vissza a fővárosba. Szakmai munkássága teljes mértékben a délvidéki városhoz, Szegedhez kötődik. Az egyik legjelentősebb vidéki tervező vállalat, a DÉLTERV (korábban SZTV) főmérnöke volt, e vállalat színeiben tervezett épületeket; főleg Szegeden és környékén, főként lakóépületeket. Kevesen tudják, hogy az ő alkotása a szinte mindenki által (sajnálatosan) ismert ravatalozó épület a belvárosi temetőben.  Országos hírneve tervezői munkássága mellett abból eredeztethető, hogy igen hosszú ideig a Magyar Építőművészek Szövetségének vezetőségi tagja, majd 8 éven át Elnöke volt. Széleskörű ismertsége abból fakad, hogy az egyik legjobb tollú közíróként tette magát híressé. A magyar és a nemzetközi építészet örökké aktuális kérdései foglalkoztatták, szinte halála napjáig. Sajátos iróniával átszőtt, olvasmányos szakcikkei feltűnést keltettek a szakmán kívüli körökben is.

Az Építész Kamara megteremtésében is fáradozott. A várospolitika érdekelte igazán: a rendszerváltáskor polgármesterjelöltként indult, aztán Szeged város Önkormányzatában a Városfejlesztési Bizottság elnökeként ismert közéleti emberré vált. Senki másra nem hasonlítható az Ő személyisége. Nagy műveltségű, fanyar humorú, nagyívű gondolkodásával kiváló beszélgetőpartnernek ismerhette meg mindenki; olyannak, aki soha nem rejtette véka alá a véleményét.

 Béni Bátyánk, örökre megőrizzük emlékedet.

Csongrád Megyei Építész Kamara Elnöksége

2014. február