CSMÉK VÉLEMÉNY A TELEPÜLÉSKÉPI TÖRVÉNYRŐL és VÉGREHAJTÁSI RENDELETÉRŐL

CSMÉK VÉLEMÉNY A MINISZTÉRIUMNAK

A TELEPÜLÉSKÉPI TÖRVÉNY VÉGREHAJTÁSI RENDELETÉNEK TERVEZETÉHEZ

A jogszabály-tervezet(ek) szövege alapján a településkép védelmét célzó eszközök rendszere – beleértve a településképi törvény rendelkezéseit is – nem kellően átgondolt. Súlyos szakmai kétségek mellett jogharmonizációs-, és eljárásbeli problémák merülnek fel, amiket orvosolni kellene. E nélkül a jogi szabályozás céljai nem fognak érvényesülni és jogviták tömege várható.

I. JAVASLAT: A Vhr. rendelettel kapcsolatosan törvényi korrekcióra is szükség van. A jogszabály-saláta kiegészítendő egy törvénymódosítással:

…§ (…) A Településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (továbbiakban Tktv.) 8. § (2) c) pontja helyébe a következő lép:
„c) az önkormányzat polgármestere (főpolgármester) településképi bejelentési eljárást folytathat le az építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött építési tevékenységek, reklámelhelyezések és rendeltetésmódosítások tekintetében  (a továbbiakban: településképi bejelentési eljárás).”

INDOKLÁS: Az előterjesztés nem tisztázza azt a jogi ellentmondást, ami a 314-es kormányrendelet, az Étv,, és a településképi törvény között feszül:

314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet módosítása (végrehajtási rendelet tervezete, továbbiakban Vhr):

  1. §26/B. § (1) A polgármester – a nyilvántartott műemléki értéket, a műemléket érintő vagy műemléki környezetben, műemléki jelentőségű területen az örökségvédelmi hatósághoz történő bejelentéshez vagy örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenység kivételével – településképi bejelentési eljárást (a továbbiakban: bejelentési eljárás) folytathat le
  2. a) az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben építési engedélyhez nem kötött azon építési tevékenységek tekintetében, melynek megkezdését,
  3. b) azon reklámok elhelyezése tekintetében melyek elhelyezését,
  4. c) azon építmények rendeltetésének megváltoztatása tekintetében, melyek rendeltetésének megváltoztatását

a települési önkormányzat – e rendeletben foglaltak szerint – helyi önkormányzati rendeletben bejelentési eljárás lefolytatásához kötötte, és az eljárás részletes szabályairól, valamint a 24. 26/C. § (1) bekezdés a) pontja szerinti igazolás érvényességi idejéről helyi rendeletet alkotott ebben rendelkezett.

 Településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (továbbiakban Tktv.)

  1. § (2) A településkép védelme érdekében
    b) az önkormányzat polgármestere (főpolgármester)az építésügyi engedélyezési eljárást megelőzően véleményt adhata jogszabályban meghatározott építésügyi hatósági engedélykérelemhez (a továbbiakban: településképi véleményezési eljárás),
    c) az önkormányzat polgármestere (főpolgármester) településképi bejelentési eljárást folytathat le az építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött és az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységnek sem minősülő építési tevékenységek, reklámelhelyezések és rendeltetésmódosítások tekintetében  (a továbbiakban: településképi bejelentési eljárás).

Épített környezet alakításáról és véleményezéséről szóló 1997 évi LXXVII. törvény (Étv.)

6/A. § 2) A települési önkormányzat polgármestere jogszabályban meghatározott esetekben és módon: a) véleményt adhat a jogszabályban meghatározott építésügyi hatósági engedélykérelemhez,  b) településképi bejelentési eljárást folytathat le az építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött építési tevékenységek, reklámelhelyezések és rendeltetésmódosítások tekintetében.  

Nyilvánvaló, hogy a kakukktojás  a Tktv. vonatkozó passzusa /8.§ (2)c/, mert ez a szövegezés a hivatkozott, hatályos Étv-vel és a 314-es korm. rendeleti joghellyel ellentétes. Ez a törvényhely szakmailag  is elfogadhatatlan, mert kizárja a szakmai kontroll lehetőségét az új építések igen jelentős körében (vagyis a legfeljebb 300 m2 hasznos alapterület alatti lakóépületek). A Vhr. szerinti (esetlegesen kötelező) konzultáció egyáltalán  nem jelent szakmai kontrollt, hiszen a tervezet szerint:

– a főépítésznek nem kell bemutatni semmilyen előzetes vázlatot, homlokzatot, utcaképet, stb…,

így nyilvánvalóan nem ítélhető meg a településképi megfelelés;

– a konzultáció eredménye – előző miatt – adott esetben csak a településképi rendeletben foglaltak megismétlése.

A Vhr. szerinti konzultáció azért sem jelent szakmai kontrollt, mert

– a konzultációról való emlékeztető semmire nem kötelezi az építtetőt, tervezőt;

– a konzultációról való emlékeztető az önkormányzatot kötelezi (nem az építési hatóságot!), amelynek semmi hatásköre nincs afolyamatban;  még – előző miatt – utólagos  településképi kötelezésre sincs módja). Persze az nem „megoldás”, hogy az emlékeztető kötelezze az építtetőt/tervezőt, hisz egy bizonytalan megfogalmazású emlékeztetőre hivatkozó utólagos kötelezés (visszaépítés, bontás) biztosan rengeteg jogvitával  járna.

A Tktv. 8.§ (2)c jelenlegi formájában alkotmányossági problémát is felvet, hiszen a jogalkotásról szóló törvény szerint:

  1. § (1) A jogszabálynak a címzettek számára egyértelműen értelmezhető szabályozási tartalommal kell rendelkeznie.

(4) A jogszabályok megalkotásakor biztosítani kell, hogy a jogszabály …b) illeszkedjen a jogrendszer egységébe

  1. §7Az azonos vagy hasonló életviszonyokat azonos vagy hasonló módon, szabályozási szintenként lehetőleg ugyanabban a jogszabályban kell szabályozni.

 Belátható, hogy  az Étv 33/A szerinti épületek (300 m2 alatti hasznos alapterületű lakóépületek) bejelentési eljárását  megelőzően is beiktatható a településképi bejelentési eljárás. Ez is beilleszthető (kötelezően!) az eljárásrendbe, csakúgy mint Vhr-ben szereplő településképi konzultáció, a bejelentési eljárás előtt. Ez a helyes megoldás, ez illeszkedik a jogrendbe, és a kormány egyszerűsítési törekvéseinek sem mond ellent.

II.  JAVASLAT: Az önkormányzati / térségi főépítészi feladatok kiegészítése a településkép védelmével kapcsolatos feladatokkal helyes, de nem elégséges, gondolva a főépítészek létszámára, és a kistelepülések nagy számára. Már most, a Vhr. hatályba lépésével egy időben elengedhetetlenül szükséges a járási főépítészi rendszer kialakítása és/vagy a megyei főépítészek hatáskörének bővítése, hogy a településképi törvény céljai országosan érvényesülhessenek.

Szeged, 2016. október 11.

CsMÉK hivatalos honlap

%d blogger ezt kedveli: